Hírek

Archivum

 

Viták a floresi emberleletekről

A floresi ember

Az indonéziai Flores szigetén, a Liang Bua nevű mészkőbarlangban végzett ásatások során, egy ausztrál-indonéz kutatócsoport 2003-ban emberi csontokra bukkant. Az első csaknem teljes csontváz-maradvány a kutatók szerint egy felnőttként kb. 100 cm magas, 25 kg körüli testtömegű, 380 cm³-es agykoponyával rendelkező - valószínűleg 20 év körüli nőnemű - egyedtől származik. A lelet korát 18 ezer évesnek találták. További leletek is előkerültek, amelyek  arra utalnak, hogy a szigeten 94-78 ezer évtől 12 ezer évvel ezelőttig éltek hasonlóan alacsony termetű, csekély agytérfogatú emberek.

A floresi ember  és a mai ember koponyája

Test- és agykoponya-méretek összehasonlítása

Ezek a leletek nagy tudományos szenzációt jelentettek, egyben a leletek értékelését illetően a szakemberek között máig tartó vitákat gerjesztettek. Különösen nagyok a véleménykülönbségek a floresi leletek származástani, illetve rendszertani megítélésében. Az ún. floresi embert (beceneve "hobbit", mert hasonlít a A Gyűrűk ura című film hobbitjaihoz) Brown és munkatársai (Nature 431, 1055-1061,  2004. 10. 28.) Homo floresiensis néven  a Homo nemzetség új fajaként írták le.

A Homo nemzetség evolúciója*

A felfedezők és sok más szakember úgy véli, hogy a floresi ember a természeti adottságokhoz való alkalmazkodás egyik szélsőséges példája, származását tekintve a jávai Homo erectus törpe leszármazottja,  A szigeten korábban találtak olyan állatleleteket, amelyekből arra következtetnek, hogy volt olyan klimatikus időszak  ami a sziget izolálódott állatvilágában törpe növésű fajok megjelenését eredményezte. Ilyenek voltak például azok a  törpe elefántok (Stegodon sp.), amelyeknek csontjait ugyancsak megtalálták a barlangban, és amelyek mintegy 12 ezer éve,  valószínűleg a szigetet ért utolsó nagy vulkánkitöréskor pusztultak itt  ki.

Törpe elefánt (Stegodon sp.) (www. elephant.se)

Sok kutató azonban azt tartja, hogy  - elsősorban csimpánzméretű agya,  medence-, comb- és lábszárcsontjainak felépítése miatt -  a floresi ember primitívebb még a   Homo ergaster-nél is  (amiből a Homo erectusok és a Homo sapiensek származnak).

A barlangban a csontleletekkel egyidős, jól megmunkált kő-és csonteszközöket találtak. A leletek felfedezői szerint ezeket a floresi ember készítette. Sok kutató azonban éppen a nagyon kis agyméret adta alacsony  intelligenciaszint miatt ezt vitatja, és azt tartja, hogy azokat csak a modern ember (Homo sapiens) készíthette. Ez annál is inkább lehetséges, mert korábban már felfedeztek olyan leleteket, amelyek szerint a Homo sapiens 55-35 ezer éve megjelent a szigeten. A lelet felfedezői szerint azonban a modern ember csak mintegy 12 ezer éve él  Flores szigeten.

A leletekkel együtt talált eszközök

Többen azt feltételezik, hogy  a leletek olyan modern ember csontjai, aki  mikrokefáliában (kisfejűség) szenvedett. Erre a betegségre a nagyon kicsi  agykoponya mellett gyakran a jellemző törpe testméret és a normálistól eltérő arcfelépítés. Ismeretessé vált, hogy volt olyan mikrokefáliás beteg is, akinek agytérfogata megegyezett a floresi emberével. A kisfejűség általában csökkent értelmi képességgel jár.

A szakemberek vitája még tart.

* Megjegyzés: Hazai szakirodalmunk nem mindenben fogadja el, amit az ábrán látunk, többek között taxonómiai vonatkozásban sem; témánk szempontjából azonban ennek nincs jelentősége, ezért most nem foglalkozunk vele.

Az összeállítás során elsősorban a Nature és a National Geographic cikkeit és ábráit használtuk fel.