A Wildlife Conservation Society legújabb vizsgálata szerint a gyengélkedő amerikai juhágazat védelmére tett intézkedések, vagyis a ragadozók irtása miatt a farkasok és prérifarkasok száma hirtelen csökkenésnek indult, de ez valójában nem segítette a juhtartókat.

Az Egyesült Államok kormánya már 6 évtizede támogatja a ragadozók létszámának szabályozását a háziállatok védelmében. Több mint 1,6 milliárd dollárt áldoztak a veszélyesnek tartott állatok pusztítására. A Conservation Biology tudományos újság legújabb számában közzétett tanulmány szerint ezek az erőfeszítések kudarcot vallottak, nem akadályozták meg a juhok számának (az 1942-es 56,2 milliós számát alapul véve) 85%-os csökkenését.

A WCS kutatói Kim Berger vezetésével bebizonyították, hogy nem a farkasok a felelősek a mezőgazdaság ezen ágazatának jelentős visszaeséséért. Ennek igazi okai a piaci viszonyok, beleértve a takarmány árainak változását, a munkások bérének 141%-os növekedését és a birka árának 23%-os, a gyapjú árának 82%-os csökkenését. Berger kimutatta, hogy a fentiek közül a legnagyobb befolyásoló tényező a széna ára, amely évről évre 56%-ban meghatározza a juhok számának változását. Szerinte a ragadozók irtására költött pénz mennyiségének változása csak 6%-ban befolyásolja a juhok számának alakulását.

„Ha a ragadozók lennének a veszteségek okai az USA juhágazatának visszaeséséért, és a ragadozók számának szövetségi szintű szabályozása hatékony lett volna a hanyatlás megakadályozásában, akkor egyenes arányosság lenne a ragadozók szabályozása és a juhok számának alakulása között. Azonban ez nincs így.” – mondta Berger.

Berger szerint a juhtenyésztők úgy érzik, hogy szemben a piaci viszonyokkal, a ragadozókkal szemben fel lehet lépni, és nyomást is gyakorolnak a szövetségiekre, hogy pusztítsák őket. Csak 1998-ban 268 ezer nagyobb méretű ragadozót öltek meg. Az elpusztított állatok 75-95%-a prérifarkas, ezen kívül a pumákat, hiúzokat, farkasokat, fekete medvéket és a grizzlyket is irtják a vadászok.

A ragadozók védelmének legnagyobb kihívása az, hogy az emberek a háziállatok legfőbb veszedelmeként tekintenek rájuk - nemcsak Amerikában. A ragadozók számának szabályozása, illetve annak jelenlegi gyakorlata kudarcot vallott a juhágazat visszaesésének megakadályozásában, ezért Berger a szövetségi politika és támogatások újragondolását sürgeti.

A juhágazat képviselői persze kétségbe vonják a kutatás megállapításait. Peter Orwick, az American Sheep Industry Association (ASI) képviselője szerint a ragadozók játsszák a legfontosabb szerepet a juhok számának csökkenésében. Az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium Statisztikai Hivatalának (Department of Agriculture’s National Agricultural Statistics Service) megállapítását idézi, amely szerint a ragadozók minden évben 37%-ban felelősek a juhok számának csökkenéséért, függetlenül a létszámuk szabályozásától.

Úgy véli, hogy a ragadozók vadászatának felhagyása akár 80-90%-ra is tehetné a juhtartók veszteségeit. Szerinte a jelenlegi szabályozás nincs kihatással a ragadozók populációira, viszont a veszteségeket minimalizálják.

Berger szerint téves ez a hozzáállás. Hiszen, ha a ragadozók számának szabályozása nincs hatással a juhágazat veszteségeire, akkor az egyetlen megoldás a fenti elv alapján a ragadozók kiirtása lehet. És nem magyarázza meg azt, hogy miért érvényesül ugyanaz a trend a juhágazatban a különböző területeken, függetlenül attól, hogy élnek-e ott prérifarkasok, vagy sem. „Ha a célunk a ragadozók elpusztítása, akkor nagyon sikeresek vagyunk. Ha azonban a célunk a juhtartók gazdasági életben tartása, akkor rossz úton járunk” - mondta.

Kapcsolódó hírek:
Ne hibáztassuk azokat a gonosz farkasokat!