Az állatkertben élő állatok életminőségének javítását szolgálhatja az, ha mikrochippel jelöljük őket és automatizáljuk az egyedek gondozásával kapcsolatos mindennapos tevékenységeket. A Queenslandi Egyetem kutatói egy környezetgazdagítási és gondozási rendszert dolgoznak ki, amely a mikrochippel jelölt állatok számára biztosítja az egyedi szükségleteinek megfelelő takarmányt, játékokat és gyógyszereket.

Julia Hoy, a kutatás vezetője elmondta, hogy a rendszer alapjául a mikrochippek, az azt felismerő szkennerek és más olyan automatikusan működő felszerelések szolgálnak, amelyek révén a gondozók véletlenszerűen adagolhatják a különböző dolgokat a majmok számára. Hoy szerint ennek segítségével jelentősen javítható a fogságban élő állatok életminősége.

Az automatizált rendszer felismeri a mikrochippel megjelölt állatokat, amikor azok a szkenner hatósugarába kerülnek, eledelt, hangokat, illatokat, játékokat juttat a kifutóba, vagy éppen az ajtók szabályozásával kontrollálja annak egyes részeibe való bejutást. A rendszer nemcsak az állatok jólétének növelését szolgálja, hanem a szaporodási és repatriálási sikert is növelheti.

Az ötlet, hogy a majmoknak egyedi gondozást kellene biztosítani, Hoy korábbi kutatása során merült fel, mikor 11 mókusmajmot vizsgált a brisbane-i Alma Park Zoo-ban. A hat hónapos projekt során azt figyelte, hogy mi történik, ha különbözőképpen kínálja fel a takarmányt a majmoknak. Az állatok addig a zöldséget és gyümölcsöt hámozottan és felvágottan kapták, az etetőjükbe helyezve. Hoy a kísérlete során ezeket egészben, hámozatlanul adta, ráadásul gondosan eldugva azokat szerte a kifutóban, amely a majmok aktívabbá válásával járt.

„Még a banánt sem tudták meghámozni, mikor először kapták meg egészben. Néhány idősebb egyed a gondozókat is elkezdte harapdálni, mikor keményen kellett dolgozniuk az ételért. Többen a lakótársaik, az agutik által hátrahagyott morzsákat kezdték el felszedegetni, ahelyett, hogy a saját eledelük megszerzésén ügyködtek volna.”

A 24 éves PhD hallgató készülő rendszere iránt több állatkert is érdeklődik. Dr. Peter Murray, Hoy témavezetője elmondta, hogy az automatizált rendszer az állatok stresszmentes elkülönítésével és fogamzásgátlásával is szolgálhat. „A környezetgazdagítás sok idő és pénzráfordítás igényel az állatkertekben, amelyek legtöbbjében a dolgozók erre fordítható ideje erősen korlátozott. Már több állatkert is jelezte, hogy ha ezeket a munkafolyamatokat automatizálni tudjuk, és annyi környezetgazdagítással tudunk szolgálni az állatoknak, amennyit csak a rendszerbe tudunk programozni, akkor alkalmazni fogják ezt a módszert.” – mondta Murray.