A legújabb vizsgálatok szerint a tavaly Tanzániában felfedezett majomfaj annyira különleges, hogy indokolt új nemzetségbe sorolni. A Science tudományos folyóiratban közölt felfedezés révén 83 év letelte után első ízben különböztetnek meg a taxonómusok egy új főemlős nemzetséget.

„Egy új nemzetség felfedezése a legjobban kutatott emlőscsoporton belül kijózanító figyelmeztetés arra, hogy mennyi mindent kell még tanulnunk bolygónk biodiverzitásáról” – mondta Link Olson, a kutatócsoport tagja, egyben a University of Alaska Museum emlős kurátora.

Az újonnan felfedezett majomfajt, a Rungwecebus kipunji-t eredetileg csak a Wildlife Conservation Society (WCS) kutatóinak fényképei alapján írták le. Akkor a Lophocebus nemzetségbe sorolták, a mangábék közé.

A helyiek által „kipunji”-nak nevezett majmokat első ízben akkor tudták közelebbről is megvizsgálni, mikor egy farmer csapdájába esve elpusztult egyikük. A külső jegyek és a genetikai analízis eredményei szerint a hegyi mangábénak nevezett majom annyira egyedülálló, hogy különálló nemzetségbe kell sorolni. A legutolsó ezelőtti majomnemzetséget 1923-ban írtak le, a kongói Allenopithecus nemzetséget.

Az új genusnév, a Rungwecebus Mt. Rungwe hegyre utal, ahol a majmot felfedezték. A kipunji szürkésbarna, kivéve a hasát és farkát, amely krémszínű. A fején feltűnő, felálló „korona” látható, a bajusza is tekintélyes. Két lábra állva körülbelül 90-100 cm magasak. A szőrük vastag, amely a 2500 méter magassághoz való alkalmazkodást jelzi. Itt ugyanis gyakran fagypont alá is süllyedhet a hőmérséklet.

Mindenevő, leveleket, fiatal hajtásokat, virágokat, fakérget, gyümölcsöket, mohát, zuzmót és gerincteleneket fogyaszt. 30-36 fős, vegyes csoportokban él, és félniük főleg párductól és nagyobb sasoktól kell – az emberen kívül. Sőt, a jelek szerint a legjobban mi veszélyeztetjük, olyannyira, hogy felfedezésének idejére már a kipusztulás szélére került, mindössze 500 egyede él vadon. Tim Davenport, a WCS szakembere is felhívja a figyelmet a gyors cselekvés szükségszerűségére. A majom védelmének még egy külön honlapot is szenteltek: www.kipunji.org.