 |
Egy nagy nő a távoli múltból
Északnyugat-Kínában egy 260 ezer éves ember csontmaradványait tárták fel 22 évvel ezelőtt. A legújabb vizsgálatok szerint a maradványok az eddig ismert legnagyobb termetű ősnőtől származnak.
Bár a nő nyilvánvalóan a Homo nemzetségbe tartozott, a pontos faji meghatározása még várat magára. Most Jinniushan ember néven említik, akinek – a három antropológus becslése szerint - magassága 167 cm, a súlya pedig 78 kg lehetett. Az egyetlen kőkorszaki Homo nő, amely megközelítette ezt a súlyt a maga 74 kg-jával, egy Franciaországban feltárt 100 ezer éves neandervölgyi volt. A Jinniushan ember egy olyan populációhoz tartozott, amely a hideg környezethez való alkalmazkodás során nagy, széles testet és rövid végtagokat fejlesztett ki, így hasonló testfelépítésű lehetett, mind a ma ott élő emberek. A nő feltételezhetően nagyméretű agya alátámasztja azt a hipotézist, hogy a Kőkorszak közepén indult az emberfélék agya növekedésnek. A korábban talált koponyák és más csontmaradványok vizsgálatai alapján a tudósok az i.e. 1 millió és 200 ezer év közötti időszakra teszik a Homo vonal testméretének és ehhez viszonyított agytérfogatának – evolúciós viszonylatban - ugrásszerű növekedését. A Jinniushan ember vizsgált csontmaradványa a koponyából, hat csigolyából, két bal bordából, egy bal karcsontból állt és medencecsont bal feléből áll. Ez utóbbi alapján következtettek a tudósok arra, hogy nőről van szó, bár korábban többen kétségbe vonták ezt a vastagcsontú koponya férfias jellege alapján. A magas fekvésű lelőhelyen három másik egyén maradványait is megtalálták, két neandervölgyiét és egy másik Homo fajba tartozó emberét. Az összes maradvány hasonló anatómiai jellegzetességekkel, tömzsi testalkattal, rövid kezekkel bírt, habár kisebb mértékben, mint a Jinniushan ember. Eric Trinkaus (Washington University) szerint a felfedezés megerősíti azt az elméletet, hogy őseink alacsonyabb szélességi fokon és melegebb éghajlati körülmények között fejlesztettek ki a hideghez jobban alkalmazkodó testi jellegeket, mint a mai ember. Ebből az következik, hogy akkor még kevésbé hatékony módon védekeztek a hideg ellen, mint azt a közvetlen őseink tették 60 ezer évvel ezelőtt. A tábortüzet már biztosan ismerték, de a ruházkodásukról, vagy menedékek építéséről nincs információnk.Kapcsolódó hírek:
|
 |
Karen R. Rosenberg (University of Delaware, Newark - a fotó szerzője), Lü Zuné (Peking University, Beijing) és Chris B. Ruff (John Hopkins University School of Medicine, Baltimore) szerint az őskori nő egy kitérőt jelent a kőkorszaki humán evolúció menetében. Az ősember termetessége és nyilvánvaló adaptációja a hideg környezethez megfelel annak az elméletnek, amely szerint az emberi jelenlegi anatómiai változatossága is evolúciós gyökerű.