 |
A modern ember mindössze 5 ezer év alatt hódította meg Európát
A rádiokarbon kormeghatározás egyre pontosabbá válásával rövidebbé vált az az időszak, amelyet a kutatók szerint a modern és a neandervölgyi egymás mellett élése fémjelez. A legújabb vizsgálatok alapján a kutatók azt feltételezik, hogy a Homo sapiens sokkal gyorsabban hódította el Európát kőkorszaki vetélytársától, mint azt eddig feltételezték. A korábbi hipotézisek szerint a modern ember 40 ezer éve jelent meg Kelet-Európában, és 7 ezer évnek kellett eltelnie, hogy az utolsó Homo neanderthalensis is eltűnjön Nyugat-Európából (Nyugat-Franciaország). A legújabb kalkulációk szerint mindössze 5 ezer évig élt egymás mellett a két emberféle. Eddig a 23 ezer évesnél idősebb maradványok esetében a kormeghatározás hibahatára több ezer év is lehetett. A C14 felezési ideje 5730 év, így az idősebb minták koncentrációja 3% alá csökkenhetett. Ekkor apró eltérések, amelyek szennyeződésből is származhatnak, pontatlan eredményhez vezethetnek. A módszer kidolgozói azzal számoltak, hogy a környezet C14 szintje állandó, azonban utóbb kiderült, hogy ez sem igaz. Az Európa benépesülését kutató paleontológusok tehát joggal tartottak attól, hogy a fenti problémák nem orvosolhatók, így nem tudják a mintáik korát teljes bizonyossággal meghatározni. „Két évvel ezelőtt mondhattam volna azt is, hogy a vizsgált periódus radiokarbon kormeghatározása halott ügy.” – mondta Paul Mellars, a University of Cambridge archeológusa. Azonban Mellar a Nature legújabb számában két kulcsfontosságú fejlesztést mutatott be, amelyek visszahozták a radiokarbonos kormeghatározásba vetett bizalmat. A csontminták ultrafilter technológiával való szűrésével tisztább mintákhoz juthatnak a további vizsgálatokhoz. Emellett a venezuelai Cariaco-medence üledékének analízise megmutatta, hogyan változott a környezet C14 koncentrációja, amely adatok segítségével akár 50 ezer évig visszamenően is kalibrálni lehet a maradványok pontos korát. A fenti vizsgálatok segítségével bizonyosságot nyert, hogy a modern ember feltehetően sokkal rövidebb alatt váltotta fel a neandervölgyieket. A régi kormeghatározások szerint a Homo sapiens 43 ezer éve jelent meg, és 36 ezer évvel ezelőtt már uralta a kontinenst. A legújabb vizsgálatok szerint a hódítás 46 ezer évvel ezelőtt kezdődött, és 5 év múlva be is fejeződött. A neandervölgyiek nem sokáig bírták tehát a vetélytársuk özönét. „A modern ember jobb fegyverekkel, komplikáltabb nyelvvel és nagyobb szervezettséggel rendelkezett. Az érkezésüket a neandervölgyiek nem élték túl” – mondta Mellar. A kutatók szerint a termetes unokatestvéreinket - annak ellenére, hogy a hűvös éghajlathoz jól alkalmazkodtak – a modern emberrel való versengés és egy újabb jégkorszaki hideg periódus betörése pusztította el. „Meglepő lenne, ha a két faj 1000 évnél tovább élt volna együtt ugyanazon a területen.”Kapcsolódó hírek:
|
 |