Ha az oroszlánhímek képesek lennének elolvasni a legfrissebb tudományos eredményeket, akkor most úgy döntenének, érdemes lenne melegebb égtájakra költözni. Ott ugyanis sokkal jobban érvényesülne dús sörényük a helyiekkel szemben. Azonban csak addig, míg az ő sörényük is alkalmazkodni nem kezd a melegebb hőmérséklethez!

Régóta tudott, hogy a hím oroszlánokat a sörényük attraktívvá teszi a nőstények szemében. Egy mostani, amerikai állatkertekben végzett vizsgálat kimutatta, hogy a hidegebb területeken élő oroszlánok hosszabb és dúsabb sörényt növesztenek.

A kutatások szerint majdnem 50%-ban a helyi klíma határozza meg a sörény milyenségét, nagyobb mértékben, mint a takarmányozás, egyedi különbségek, gének, vagy éppen a szociális tényezők. Az eredmények a Journal of Mammalogy április számában olvashatók.

A sűrű sörény éppúgy visszatartja a hőt, mint a sapka vagy sál. A melegebb területeken lévő állatkertekben ennek megfelelően kisebb az oroszlán sörénye. A hűvösebb vidékeken azonban már vastagabb, sűrűbb az állatok királyának legfőbb rangjelzője. Úgy tűnik tehát, hogy a sörény vastagságát közvetlenül nem természetes szelekció határozza meg, ez egy olyan tulajdonság, amely rugalmasan alkalmazkodik a helyi környezeti feltételekhez.

Hasonlóan a szarvasagancshoz és a páva farktollaihoz, az oroszlán sörénye elsősorban a nőstények vonzását és a rivális hímek elijesztését szolgálja. Azonban – hasonlóan azokhoz – jelentős költséget is jelentenek: sok energiát kell a növesztésére és fenntartására fordítania, megnehezíti a vadászatot, a sűrű növényzetben való haladást, ideális telephelye a parazitáknak, valamint, mint látjuk, a hőt is visszatartja.

A túlmelegedés a magyarázat a melegebb és hűvösebb területeken élő oroszlánok sörényének eltérő nagyságára. Sőt, egyes forró vidékeken, mint például a kenyai Tsavo-ban a legtöbb hím oroszlán nem visel sörényt.

Dr. Bruce D. Patterson, a kutatás vezetője (The Field Museum) éppen a Tsavo-i oroszlánok vizsgálatának kapcsán kezdte el összehasonlítani a sörényeket. Dr. Patterson volt a The Lions of Tsavo (Tsavo-i oroszlánok) című könyv szerzője, amely a hírhedt emberevőkkel foglalkozik. A két sörénytelen hím oroszlán egyesek szerint 135 embert, főképpen vasútépítő munkást falt fel a múlt század elején. Az esetről még film is készült, de természetesen abban már dús sörényű, impozáns megjelenésű oroszlánok tartották rettegésben a nézőket.

A vizsgálat során 19 oroszlánt vizsgáltak 17 állatkertben, Chicagótól Houstonig. A kutatócsoport 11 sörényterületet különböztetett meg: torok, arc, felső nyak, oldalszakáll, mell, váll, szegycsont, bordák, has, könyök és hát. Dr. Patterson fotói és a fenti sörényrégiók alapján határozták meg a típusokat. A vizsgált oroszlánok 1.7 és 18 év közöttiek voltak, de az életkornak semmiféle szerepét nem találták.

Az állatkertek 2000 mérföldes távolságon belül oszlottak el. A januári hőmérséklet –6-tól 12 Celsius-fokig változott, míg a júliusi 18 és 30 Celsius-fok között volt. A januári hideg változása szorosabb korrelációt mutatott a sörény nagyságával, mint a nyári hőségé, amely azt mutatja, hogy a hideg a meghatározóbb faktor.

Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a sörény nagyságát a helyi hőmérsékleti viszonyok befolyásolják. Az ügy pikantériája az, hogy a taxonómusok a sörénynek fontos szerepet adnak az oroszlánok alfajainak meghatározásában. Jelenleg egyes rendszerek 23 különböző afrikai alfajt tartanak nyilván, amely a jelen vizsgálat fényében mindenképpen túlzásnak látszik. Ezt a kételyt a legújabb genetikai vizsgálatok is alátámasztani látszanak.

A jelen vizsgálat eredményeinek másik következménye az, hogy érdemes lenne felülvizsgálni az európai jégkorszaki barlangi oroszlánra vonatkozó vélekedésünket is. A pleisztocén-kori oroszlánok sörény nélküliek voltak, és az oroszlán egy alfajának gondolják, Panthera leo atrox vagy P.l. spelaea néven. Azonban, ha tényleg a mai oroszlánnal egy faj lenne, akkor a hideg környezetben kifejezetten nagy sörényt kellett volna viselnie.

Hajdan az oroszlánok a jelenleginél jóval nagyobb területen éltek Európában, Ázsiában és Afrikában. Jelenleg azonban mindössze 25 ezer él vadon, számuk 25 évvel ezelőtt még 100 ezer volt.