Néhány hónapja a kutatók egy csoportja úgy vélte, hogy egy új rágcsáló családot fedezett fel, azonban most kiderült, hogy egy kihaltnak vélt család tagja a kérdéses lény.

Maga a felfedezés módja is szokatlan, hiszen egy laoszi piacon találtak az étkezési célra árusított a mókusszerű lényre. Az első leírói azt hitték, hogy egy eddig fel nem fedezett rágcsálócsalád tagjára bukkantak, és Laonestes aenigmamus-nak nevezték el.

Azonban a későbbi, átfogó vizsgálatok ettől eltérő eredményt hoztak, a fogazata alapján ugyanis egy másik kutatócsoport meghatározta, hogy egy ismert család, a Diatomyidae tagja az újonnan felfedezett faj. Azonban eddig úgy tudtuk, hogy ez a család 11 millió éve már kipusztult.

A felfedezés példa arra, amit a kutatók Lázár-effektusnak neveznek, vagyis arra a szituációra, mikor egy kihaltnak hitt állatról kiderül, hogy ma is él. Erre a legismertebb példa a bojtosúszós őshal, amelyről XX. századi felfedezése előtt úgy hitték, hogy 65 millió éve kihalt. Emlősöknél azonban még ilyen nagy „tévedés” nem fordult elő, maximum 10 ezer évre visszamenően voltak példák a Lázár-effektusra. Mint Mary Dawson, a Carnegie Museum of Natural History kutatója kifejtette, a felfedezés jelentősége abban áll, hogy ez volt az első eset, mikor 11 millió éve kihaltnak hitt emlőscsoport egy ma is élő tagjára bukkantak.

Az újabb vizsgálatok alapján a Laonestest hivatalosan is a Diatomydae családba sorolták. Ez a család a Harmadidőszak közepén, 34-11 millió éve él Délkelet- és Kelet-Ázsiában. A Laonesteshez teljes mértékben hasonló állkapocsszerkezettel és őrlőfogakkal rendelkeztek. A feltételezett mérete és koponyája is megfelel az újonnan felfedezett fajénak. Az egyetlen különbség, hogy az élő faj fogazata kissé hegyesebb. Ez a változás feltehetően a növények nagyobb hatásfokkal való aprítását teszi lehetővé.

Nyugati tudós még nem találkozott élő Laonestessel, ami megnehezíti annak megállapítását, hogy vajon veszélyeztetett állatról van-e szó. Az élő egyedek megfigyelése ezenkívül sok más kérdésre is választ adhat, például arra, hogy a rágcsálók miért költöztek Közép-Ázsiából az indiai szubkontinensre.