Afrikában kutató tudósok által felfedezett kőkorszaki koponya lehet a hiányzó láncszem a Homo erectus és a modern ember, a Homo sapiens között.

A koponya jellegzetességei egyaránt utalnak a korai és modern emberre. A kutatók úgy vélik, hogy a maradvány 250-500 ezer éves lehet. Scott Simpson, a Case Western Reserve University of Medicine (Cleveland, USA) paleontológusa szerint a koponya az evolúciós kontinuitást bizonyítja a két emberfaj között.

A kutatók 5 hete találták a csontokat az etiópiai Afar régióban, Gawisban. A terület rendkívül gazdag a fosszíliákban, amelyek kora a 10 ezertől az 5,6 millió évig terjed. A nemzetközi kutatócsoport tehát nagy reményekkel indította el az ásatásokat 1999-ben. Mégis egy helyi törzsbelié, Asahmed Humeté a jelentős lelet megtalálásának dicsősége.

A koponyáról hiányzik az alsó állkapocs, de a cranium majdnem teljesen ép. Kevés ilyen ép lelet került eddig elő, a legtöbb darabokra törve várja a restaurálást. A kutatók a középső pleisztocén korára teszik a maradvány eredetét, vagyis 200-600 ezer év közötti időpontra.

A jelenlegi ismereteink szerint a Homo sapiens, vagyis a modern ember őse a 1,9-0,8 millió éve élt Homo erectus lehetett. Bár a koponya sok ősi jelleget őriz, a koponyatető egyértelműen a modern ember jellegzetességeit mutatja. Míg a Homo erectus koponyája alacsonyabb, hosszabb és szögletesebb, a most megtalált emberé a Homo sapienséhoz hasonlóan gömbölyű és boltozatos.

A koponya abból az időszakból származik, amelyből nagyon kevés emlék maradt fenn. „A Homo erectus és Homo sapiens közötti evolúciós időszak nem tisztázott” – mondta Andrew Hill, a Yale University’s Peabody Museum of Natural History (természettudományi múzeum, Connecticut, USA) antropológusa. Szerinte a maradvány nagyon fontos információkkal szolgálhat az ember eredetére vonatkozóan.

A Homo erectusok 800 ezer évvel ezelőtti eltűnése, és a korai Homo sapiensek 200 ezer évvel ezelőtti feltűnése közötti időszakban egy vagy több emberfaj élhetett Afrikában. Eric Delson, a Lehman College (City University of New York, USA) elmondása szerint legalább három Homo fajt volt jelen ezen időszak alatt, de még mindig nem tudjuk, milyen kapcsolatban álltak a modern emberrel. Ezen fajok egyedei még nem mutatták a Homo sapiens jellegzetességeit, de már kevésbé erőteljesebb testfelépítésűek voltak, mint az erectusok.

Simpson, szerint a lelet anatómiai jellegei az átmenetet mutatják az Afrikában kialakult modern ember irányába. Abból a korszakból, mikor az őseink eszközei egyre kifinomultabbak lettek és az anatómiája - beleértve a nagyobb agyat is - ennek megfelelően fejlődött a modern ember irányába. A megtalált ember még nem volt fajunk tagja, de már biztosan azon az úton haladt, amelynek végén, 200 ezer éve megjelent a közvetlen ősünk.