Az USA kitart az ózonréteget romboló gáz mellett
A jelek szerint az Egyesült Államok élharcosa lett annak a törekvésnek, hogy a metil-bromidot továbbra is alkalmazzák rovarirtószerként. Ez az utolsó olyan széles körben használt vegyszer, amely jelentősen csökkenti a légköri ózon mennyiségét. Emiatt a világ több országában teljesen kivonták a forgalomból ebben az évben (köztük Magyarországon is). Az 1987-es Montreáli Jegyzőkönyv keretében az azt aláíró államok rögzítették, hogy lemondanak az ózonréteget súlyosan veszélyeztető kémiai anyagok használatáról. A csatlakozott országok delegáltjai december 12-én találkoznak Dakarban (Szenegál), ahol megtárgyalják az USA mentességi kérelmét közel 6500 tonna metil-bromid felhasználására a jövő évben. Jelenleg Észak-Amerikában többet használnak fel ebből az anyagból, mint bárhol máshol a világon, főleg eper, paradicsom és más termények rovarirtószereként. Más országok, köztük Ausztrália és Japán, szintén kértek felmentést, de messze az USA vezet, az ő igénye 2005-ben több volt, mint az összes többi országnak összesen. Mindez – hasonlóan más túlzott mértékű amerikai követeléshez – az Egyesült Államok kormányának kapitulációját jelzi a mezőgazdaságban és metil-bromid előállításban érdekelt cégekkel szemben. „Ez az első jelentős támadás az egyezség megtörésére” – mondta David Doniger, a National Resources Defense Council (Washington DC) non-profit természetvédelmi szervezet egyik vezetője. Doniger áll azon kereset mögött, amelyet az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségével szemben nyújtottak be azért, hogy az eleget tegyen az egyezmény előírásainak. Azonban a mezőgazdaságban érdekeltek képviselői azt állítják, hogy a termények magas értéke, valamint a metil-bromid hatékonysága miatt észszerű folytatni a szer használatát. „Jelenleg csak kevésbé hatékony helyettesítő rovarirtószerek állnak rendelkezésünkre” – mondta James Elkins, a National Oceanic and Atmospheric Administration (Boulder, Colorado) fizikusa. „Azonban a felhasználás visszafogásával elősegíthetjük az atmoszféra felépülését, így a vita a két érv táborának kötélhúzására emlékeztet.” Elkins szerint a metil-bromid különösen káros az ózonrétegre. A sztratoszférában felbomló vegyületből felszabaduló bróm jelenti a veszélyt az ózonra, amelynek pusztulása révén a Nap káros UV sugarai könnyebben érik el a földfelszínt. A metil-bromid 45-ször károsabb, mint a hírhedt fluorokarbonok (pl. a freon). Szerencsére a metil-bromid csak egy évig marad a légkörben, szemben a fluorokarbonokkal, amelyek akár 50-100 évig is kimutathatók. Bár az egyezmény hatására metil-bromid felhasználás 1991 óta több mint a felére csökkent, Elkin szerint már jól kimutatható a hatása a légkörben. A több évet tekintve Egyesült Államok mentességi igénye pár százaléknyit csökkent a tárgyalások során, és általában elmondható a csökkenés, magatartása még mindig bosszantja a tárgyalópartnereit. Tom Batchelor, az Európai Unió tisztségviselője elmondta, hogy aggasztó az egyenlőtlenség az Egyesült Államok és a többi résztvevő állam között. Az USA mentességi kérelme nagyobb mennyiségű metil-bromidra vonatkozott 2005-ben, mint 2003-ban, mintha nem a kivonás irányába, hanem az újbóli bevezetésére törekednének. Az Európai Unió 2005-ben 4400 tonnára kapott mentességet, de Batchelor szerint kevesebb, mint 3000 tonnát használt fel. Kapcsolódó hírek:
|