Bioport logó

Search - keresés

 



ZOOmoment.com

The Zoo Within

ZOOmoments

The Zoo Magazine

 

Photo Zoo Adventures

How to take pictures of zoo animals?

Photo Zoo Adventures

Photostocks,
money for photos!

 

Stock Photos

 

Royalty Free Images

 

 

Shutterstock

 

 

 

 

 

 

Sponsor / Támogató:

Hostonic

www.hostonic.hu

Agaricus arvensis (Psalliota arvensis)

in English: Horse mushroom | | magyarul: Erdőszéli csiperke

Basidiomycetes, in English: Basidiomycetes, magyarul: Bazidiumos gombák
  Agaricaceae, in English: Agaricaceae, magyarul: Lemezesgombafélék



 

Click on the photos to download! - Kattintson a fotókra a letöltéshez!

Agaricus arvensis
  

Agaricus arvensis

 

Agaricus arvensis

 

Agaricus arvensis
 

 Agaricus arvensis

 

 


Horse Mushroom (Agaricus arvensis) 

 

 Taxonomy: (1), (2):

 

Kingdom: Fungi
Phylum: Basidiomycota
Subphyllum: Agaricomycotina
Class: Agaricomycetes
Subclass: Agaricomycetidae
Order: Agaricales
Family: Agaricaceae

 

   

 Comprehensive Description (3), (4) :

 

 Pileus or cap:

“7–20 cm; convex at first, often with a somewhat flattened center; later broadly convex or flat; dry; white or pale yellowish when young; developing pressed-down fibers or scales (especially in dry weather); bruising yellow; the margin often with hanging partial veil remnants”; (3) „odor and taste of anise when fresh.”(4)

 Lamellae or gills:

“free from the stem; crowded; whitish at first, becoming brown (without a pink stage).” (3)

 Stipe or stem:

“5–15 cm long; 1–3 cm thick; equal, or slightly bulbous; smooth, or with scales below the ring; white; sometimes bruising yellow; with a persistent, large ring that is ofte” (3

Flesh:

“thick and white throughout; not changing color when exposed, or yellowing slightly; flesh in stem base not yellowing.” (3)
 

  Geographic range and Habitat (2):

 

"The horse mushroom is widespread in temperate regions throughout much of the world. It is frequent in most of Europe and North America, also found in parts of Asia and frequent in Australia and New Zealand. It occurs as far north as Greenland. It is occasional to frequent throughout the British Isles." (2)

Habitat: "Grassland, including lawns, and other grassy places, fields and parks, on nutrient-rich soil. Occasionally also found in open woodland." (2
 

  Uses (2):

 

"A good edible species, wild collected in parts of Europe, the Americas and China, and sought after in some areas. The species can be cultivated, and has been grown, for example, on horse manure composts, though commercial cultivation is very limited." (2)

"Antioxidant activity has been investigated for this and some other Agaricus species, and in China it is claimed to have anti-cancer properties and has been used to cure lumbago (lower back pain) and pain in tendons and veins." (2)

 

 
 


 

Erdőszéli csiperke 

(Agaricus arvensis v. Psalliota arvensis)

 

 

Rendszertani besorolás (Hortobágyi, 1979 szerint) (5): 

 

Törzs (Phylum): Valódi gombák (Mycophyta)

Osztály (Classis): Bazidiumos gombák (Basidiomycetes)

Alosztály (Subclassis): Tagolatlan bazidiumú gombák (Phragmobasidiomycetidae)

Rend (Ordo): Hártya- vagy kalaposgombák (Hymenomycetales) 

Család (Familia): Lemezesgombafélék (Agaricaceae)

 

Általános jellemzés (6) (7)

 

Kalapja: 

általában fehér, de gyakran kissé barnás színű. Alakja fiatalon tojásszerű vagy harang alakú, viszonylag kisméretű. A kalap később félgömb alakú, majd ernyőszerű, idősebb korban pedig többnyire egészen lapos lesz. Átmérője 6–30 cm közötti.

Lemezei:

fiatalon egészen világosak, szürkés-rózsaszínűek, később erősebb rozsdaszínűvé válnak, majd végül barnás feketére sötétednek.

 Húsa:

kissé merev, fehér színű, esetenként gyengén sárguló, főként a kalap könnyen lehúzható bőre alatt és a tönk tövében kifejezetten sárgás színű. Az idős példányok húsa, különösen a tönké, megszürkülhet, akár feketés-szürke is lehet.

Tönkje:  

karcsú, általában kissé meggörbül, 5–15 cm hosszú, gyakran az alsó része megvastagodik, sőt gumószerűen kiszélesedik. Színe fehér, de sárgán foltosodhat. A kezdetben szálas-rostos szerkezetű tönk idősebb korban csövessé, üregessé válik. A tönkön eléggé fejlett, többnyire hártyaszerűen elálló vagy lelógó, sokszor akár kétrétegű, vastag, fehér vagy szalmaszínű gallért találunk.

 Szaga és íze:

Kellemes szaga leginkább az ánizséra hasonlít, esetleg enyhén keserű mandulaszagú. Friss húsának íze a dióéra emlékeztet, kissé édeskés.

Termőhelye és előfordulásának időszaka:

Hazánkban általában erdőszéleken, lombos és tűlevelű erdeink tisztásain fordul elő, nagyon gyakori akácosokban, erdei utak mentén, bokros legelőkön, réteken, sőt kertekben is felbukkan. Példányai tavasztól késő őszig gyűjthetők.

 Felhasználás:

Jóízű csemegegomba, a kerti csiperkéhez hasonlóan sokféle kitűnő gombás étel készíthető belőle.
               

Megjegyzések, egyéni észrevételek:

 

A fényképfelvételeken látható gombapéldányokat szeptember közepén egy akácos menti füves területen találtam. Egy terebélyes ún. boszorkánygyűrűben a gombák kalapos termőteste igen nagy számban bújt elő a talajból. Figyelmet érdemel, hogy több olyan fiatal példány is akadt, aminek egészen fehérek voltak a lemezei, tönkjének alsó negyede pedig kifejezetten gumós volt, ezért első ránézésre nagyon hasonlított a halálosan mérgező fehér gyilkos galócára (Amanita verna), ezért hangsúlyozottan megerősítem az általános szakirodalmi figyelmeztetést: étkezési célra csakis azokat a még nem idős, de már jól kifejlett példányokat gyűjtsük, amelyeken a faj (fajcsoport) specifikus alaktani bélyegei teljes bizonyossággal felismerhetőek. Teszem ezt annál is inkább, mivel az adott lelőhelyen – igaz más években, de – magam is találtam fehér gyilkos galóca egyedeket.
Tapasztalataim alapján: az erdőszéli csiperke valóban kitűnő csemegegomba (szerintem: különösen rántva!). Alapos megtisztítás után felszeletelve nagyon könnyen szárad, a szárított gombából pedig bármikor például finom gombaleves készíthető.
 


References/Hivatkozások:


1. Encycopedia of Life (EOL)
2. Royal Botanic Gardens, Kew
3. Kuo, M. (2007)
4  California Mushrooms

5. Hortobágyi Tibor: Növényrendszertan –Tankönyvkiadó,Budapest,1979

6. Kalmár Zoltán: Gombák – Búvár Zsebkönyvek, Móra Kiadó,

    Budapest, 1970

7. Kalmár Zoltán–Makara György: Ehető és mérges gombák

    (Negyedik, átdolgozott kiadás) – Natura, Budapest, 1978

 

 *

     Egy másik csiperkefaj, a réti csiperke

     (Agaricus campester vagy Psalliota campestris)

     megtekinthető a szerző egyéni honlapján

http://users.atw.hu/endredi/ (itt)