Bioport logó

Search - keresés

 



ZOOmoment.com

The Zoo Within

ZOOmoments

The Zoo Magazine

 

Photo Zoo Adventures

How to take pictures of zoo animals?

Photo Zoo Adventures

Photostocks,
money for photos!

 

Stock Photos

 

Royalty Free Images

 

 

Shutterstock

 

 

 

 

 

 

Sponsor / Támogató:

Hostonic

www.hostonic.hu

Natrix natrix

in English: Grass snake | | magyarul: Vízisikló

Reptilia, in English: Reptiles, magyarul: Hüllők
  Colubridae, in English: Colubrids, magyarul: Siklófélék



Click on the photos to download! - Kattintson a fotókra a letöltéshez!Natrix natrix

 

Natrix natrixNatrix natrix 

Natrix natrixNatrix natrix

 

Natrix natrixNatrix natrix

Natrix natrixNatrix natrix

 

Photos in other sites / fotók más weboldalakon:

Shutterstock - Dreamstime - Fotolia - 123RF

 

 


Grass snake (Natrix natrix)

 

Subfamily: Natricinae (7)

Other scientific names:

Coluber natrix Linnaeus, 1758
Coluber persa Pallas, 1814
Coluber scutatus Pallas, 1771
Coluber torquatus Lacepede, 1789
Natrix vulgaris Laurenti, 1768
Tropidonotus ater Eichwald, 1831
Tropidonotus natrix Eichwald, 1831 (3)

Other English names: Ringed snake (2), water snake (3)

Subspecies: 

Natrix natrix algirus (fide SOCHUREK 1979)
Natrix natrix astreptophora (SEOANE 1884)
Natrix natrix calabra (VANNI & LANZA 1983)
Natrix natrix cetti (GENÉ 1838)
Natrix natrix corsa (HECHT 1930)
Natrix natrix cypriaca (HECHT 1930)
Natrix natrix fusca (CATTANEO 1990)
Natrix natrix gotlandica (NILSON & ANDRÉN 1981)
Natrix natrix helvetica (LACÉPÈDE 1789)
Natrix natrix lanzai (KRAMER 1970)
Natrix natrix natrix (LINNAEUS 1758)
Natrix natrix persa (PALLAS 1814)
Natrix natrix schweizeri (L. MÜLLER 1932)
Natrix natrix scutata (PALLAS 1771)
Natrix natrix sicula (CUVIER 1829)(9)

 

Geographic range: The grass snake is found from England (absent in Ireland and Scotland) through the continental Europe to Lake Baikal in Siberia. It also occurs in northwestern Africa. (2)

Habitat: it usually lives close to water (ponds, lakes, streams, marshes), in open woodland, rough grassland, wet heathlands, gardens and parks (2).

 

Weight: 96.25 g (1)

Length: average female 75-80 cm; male 65 cm (2), sometimes 120 cm, max 2 m (12)


Incubation: 42-56 days (2)

Number of offspring: 10-52 eggs (4)

Age of sexual maturity: 4 years (1)

Lifespan: 20 years in captivity (1)

 

Activity: mainly diurnal (2), sometimes active in night too (12)

Social behaviour: soliter (2)

Food habit: frogs, toads, newts, fish, small mammals and young birds (2)

 

IUCN: least concern (4)

CITES: not (5)

Estimated number in the wild: unknown (4)

Estimated number in zoos: about 80 (6)

 

 

As the other species of Natrix genus, the grass snake is also an aquatic species that is closely associated with water. It is considered as a non-poisonous snake, which is common enough in Europe, even in gardens and parks too (2).

 

 

The number of Natrix natrix subspecies is still a subject of debate. Thorpe (1975) recognized only 4 subspecies: N.n. natrix; N.n. cetti; N.n. corsa and N.n. helvetica. Sochurek (1979) suggested a N.n. algirus as new subspecies (9). According to the IUCN species information sheet, there are 9 subspecies. The following three are very differentiated and they are often considered as distinct species:

- N.n. cetti – Sardinia
- N.n. corsa – Corsica
- N.n. cypriaca – Cyprus


The next subspecies:

- N.n. schwizeri – Milos (Greece)
- N.n. natrix – central and eastern Europe (4), to east from Rhein (12)
- N.n. scutata – from Trans-Volga territory, to south of eastern Siberia (4)
- N.n. persa –Balkan (12)
- N.n. gotlandica – Gotland, but it seems very doubtful (4)
- N.n helvetica – western Europe (2); it was sometimes considered as valid species (9)

 

other possible subspecies:

- N.n. astreptophora – Iberian Peninsula
- N.n. lanzai – north Italy
- N.n. sicula – south Italy
- N.n. fusca – Kea (Greece)
- N.n. syriaca – from Anatolia to north Syria (12)

 

According to Thorpe (1979) the grass snakes populated Europe after ice age from two refugiums: from the Balkan (ancestor of eastern populations) and southwest Europe (ancestors of western populations), and later the eastern N.n. natrix and the western N.n. helvetica made a narrow hybrid zone (12).

 

The grass snake is typically olive-green, brown and greyish in colour. There are variable rows of black bars along the sides, occasionally there are smaller round markings too along the back in double rows. The underside part is usually off-white or yellow with dark triangular or rectangular markings (sometimes it is absent – own experience). There is a good distinguishing mark, the black and yellow collar behind the head. The totally black (melanistic) forms and the albinos also occur occasionally (2). The N.n. persa has four yellow or gold stripes along its back and sides. The shape of pupils is always round (vertically elliptical or slit-shaped pupils). The size of grass snake can be 120 cm, but there are observations of 2 m length snakes too (12).

 

Males and females are similar, but the females are often large. Males have a swelling at the base of the tail and they have longer tails relative to females (2).

 

They live in both humid and dry areas with abundant vegetation. Mostly it can be found close to water bodies. The preferred habitats are woodlands, meadows, hedgerows, coastal , suburban areas (especially gardens and parks) (4). There was one reported sighting in the open ocean, 1 km and more away from the shore (9). So, they are very good swimmers, they are able to stay underwater for over 30 minutes (2).

 

The grass snake usually has to bask in the sun in the morning in order to reach the sufficient body temperature. During winter the grass snake search a frost-free place (for example deep leaf litter or rock pile) to hibernate there between October and March or April (2).

 

They eat frogs, toads, newts, fishes, small mammals and young birds, which are swallowed alive (2). The grass snake is predated by badgers, foxes, cats, hedgehogs and many birds. Usually they don’t bite in defence, but they often plays dead when threatened. When caught , the grass snake hisses loudly (I have never seen – own experience) and releases their pungent and foul-smelling excretion from the anal gland (2).

 

There is an observation that grass snakes may have poison. According to Glässer-Trobisch and Trobisch (2008) – although they don’t have fang – they have small glands (Duvernoy’s gland - Glandula suspecta), which produce toxic protein. It can be harmful to small mammals too, but it is not dangerous to human (10).

 

They mate from March to June. After copulation the female leaves the male and searches for a nesting site. The eggs are laid in compost or manure heaps, where the rotting plants creates warm conditions. The development of the leathery white eggs depends on the temperature, the incubation time is 6-8 weeks. The hatchling snakes break the shell with an egg tooth (they lost it shortly after hatching), and start their independent life. The males become mature at 3 years of age, the females later, at 4-5 years of age (2).

 

Although generally it is not an endangered species, locally there are some threatened populations. Habitat loss because of drainage of wetland habitats, habitat fragmentation, pollution impacting prey population, mining and agricultural activities, roadkill can reduce their number, but many snakes were killed by humans too because of fear of snakes. The grass snake subspecies in Sardinia, Corsica, Cyprus and Milos are all very localized and threatened (4).

 

Grass snakes in zoos
In many European country - as in Hungary - it is a protected species (8). In the zoos they are kept in large outdoor vivarium, where they can hibernate in winter. We should provide hot spot for basking (daytime), water pond, dense vegetation and enough place to hide (own experience). The minimum requirements of this terrarium in Hungary (for 1-2 individuals): length = 0.6 x the length of the snake; wide and height = 0.3 x the length of the snake (minimum 80x40x40 cm). The rate of water area is 1/3 (the depth 0.5 x the length of the snake, but max. 40 cm). If we keep more animals in the terrarium, we should increase the area by 10%/each individuals (11). 


 


Vízisikló (Natrix natrix)

 

Alcsalád: Natricinae (7)

Más tudományos név:

Coluber natrix Linnaeus, 1758
Coluber persa Pallas, 1814
Coluber scutatus Pallas, 1771
Coluber torquatus Lacepede, 1789
Natrix vulgaris Laurenti, 1768
Tropidonotus ater Eichwald, 1831
Tropidonotus natrix Eichwald, 1831 (3)

Más magyar név: nincs

Alfajai:

Natrix natrix algirus (fide SOCHUREK 1979)
Natrix natrix astreptophora (SEOANE 1884)
Natrix natrix calabra (VANNI & LANZA 1983)
Natrix natrix cetti (GENÉ 1838)
Natrix natrix corsa (HECHT 1930)
Natrix natrix cypriaca (HECHT 1930)
Natrix natrix fusca (CATTANEO 1990)
Natrix natrix gotlandica (NILSON & ANDRÉN 1981)
Natrix natrix helvetica (LACÉPÈDE 1789)
Natrix natrix lanzai (KRAMER 1970)
Natrix natrix natrix (LINNAEUS 1758)
Natrix natrix persa (PALLAS 1814)
Natrix natrix schweizeri (L. MÜLLER 1932)
Natrix natrix scutata (PALLAS 1771)
Natrix natrix sicula (CUVIER 1829)(9)

 

Földrajzi elterjedés: Angliától (Írországban és Skóciában nem él) az európai kontinensen keresztül a szibériai Bajkál-tóig él, ezen kívül megtalálható Északnyugat-Afrikában is. (2)

Élőhely: általában víz közelében él, ami lehet patak, mocsár, folyó és tó is. Megtalálható nyílt erdőkben, mezőkön, nedves réteken, kertekben és akár városi parkokban is. (2)

 

Testtömeg: 96,25 g (1)

Testhossz: átlagosan a nőstények 75-80 cm, a hímek 65 cm hosszúak (2), de elérheti a 120 cm-t, sőt a 2 méteres testhosszt is (12)


Kelési idő: 42-56 days (2)

Utódok száma: 10-52 eggs (4)

Ivarérettség: 4 év (1)

Élettartam: fogságban 20 év (1)

 

Napi aktivitás: főleg nappal (2), időnként éjszaka is aktív (12)

Szociális viselkedés: magányosan él (2)

Táplálkozás: békák, gőték, halak, kisebb emlősök és madárfiókák (2)

 

IUCN: nem fenyegetett (4)

CITES: nem (5)

Védettség: védett (8)

Feltételezett száma vadon: nem ismert (4)

Feltételezett száma állatkertben: kb. 80 (6)

 

 

A nevének megfelelően, és hasonlóan a többi Natrix nemzetségbe tartozó kígyóhoz, a vízisikló is vízhez kötődő faj. Nem mérges kígyóként tartjuk számon (bár később szó esik arról, hogy ez nem teljesen igaz), amely közönségesnek számít Európában, még kertekben és parkokban is találkozhatunk vele (2).

 

 

A Natrix natrix alfajainak pontos száma máig tartó vita tárgya. Thorpe (1975) csak négy alfaját különítette el: N.n. natrix; N.n. cetti; N.n. corsa és N.n. helvetica. Sochurek (1979) a N.n. algirust javasolta új alfajnak (9). A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) fajleírása 9 alfaját említi. A következő három alfaj jelentősen különbözik a törzsalaktól, és többen tartják különálló fajnak:

- N.n. cetti –Szardínia
- N.n. corsa – Korzika
- N.n. cypriaca – Ciprus


A következő alfajok:

- N.n. schwizeri – Milosz (Görögország)
- N.n. natrix – Közép- és Kelet-Európa (4), a Rajnától keletre (12)
- N.n. scutata – a Volgán túli területek, Közép-Ázsián keresztül Kelet-Szibéria déli részéig (4)
- N.n. persa – Balkán (12)
- N.n. gotlandica – Gotland (Svédország), bizonytalan besorolású (4)
- N.n helvetica – Nyugat-Európa (2); néhányan különálló fajnak tekintik (9)

 

Egyéb lehetséges alfajok:

- N.n. astreptophora – Ibéria
- N.n. lanzai – Észak-Itália
- N.n. sicula – Dél-Itália
- N.n. fusca – Kea (Görögország)
- N.n. syriaca – Anatóliától Észak-Szíriáig (12)

 

Thorpe (1979) szerint a vízisiklók a jégkorszak után két refúgium (menedék) területről, a Balkánról (a keleti populációk ősei) és Délnyugat-Európából (a nyugati populációk ősei) kiindulva népesítették be a kontinenst, majd a keleti N.n. natrix és a nyugati N.n. helvetica egy alig összeolvasó hibridzónát hozott létre (12).

 

A vízisikló alapszíne többnyire olíva-zöld, barnás vagy szürkés. A fekete sávok változatos sorokban követik egymást az oldalán, esetenként kisebb kerek foltminta húzódik dupla sávban a hátán. A hasi oldal piszkosfehér vagy sárgás színű, háromszög vagy négyzet alakú foltokkal. A leginkább a feje mögött, a tarkó két oldalán található lévő fekete-sárga, sarló alakú foltok alapján lehet megkülönböztetni a többi kígyótól (bár saját tapasztalataim szerint van, hogy hiányzik). Előfordulhatnak melanisztikus, teljesen fekete, vagy éppen albínó egyedek is (2). A Balkánon élő N.n. persa hátán és oldalain négy arany vagy sárga csík húzódik végig. A vízisiklók pupillája mindig kerek, szemben a viperák függőleges hasíték alakú pupillájával. A vízisiklók mérete akár 120 cm is lehet, de vannak megfigyelések 2 méteres testhosszt is elérő egyedekről (12).

 

The N.n. persa has four yellow or gold stripes along its back and sides. The shape of pupils is always round (vertically elliptical or slit-shaped pupils). The size of grass snake can be 120 cm, but there are observations of 2 m length snakes too (12).

 

A hímek és nőstények hasonlók, bár az utóbbiak valamivel nagyobbak. A hímeknél kitapintható egy duzzanat a farok tövénél. Emellett a hímek farka hosszabb a nőstényekéhez viszonyítva (2).

 

Mind nedves, mind sűrű növényzetű száraz területeken megtalálható, víz közelében. Az erdők, rétek, sövények, parti és külvárosi területek (különösen a kertek és parkok) egyaránt élőhelyül szolgálnak számukra (4). Egyszer a nyílt óceánban, több mint 1 kilométerre a parttól is megfigyelték már (9). Ebből is látszik, hogy kitűnő úszó, amely több mint 30 percig is képes a víz alatt maradni (2).

 

A vízisiklók általában sütkérezéssel kezdik a napot reggel, hogy elérjék a megfelelő testhőmérsékletet. Télen fagymentes helyet keresnek (például mély avar vagy sziklaüreg), hogy ott aludjon téli álmot októbertől márciusig vagy áprilisig (2).

 

Békákkal, gőtékkel, halakkal, kisebb emlősökkel és madárfiókákkal táplálkozik, amelyeket élve nyel el (2). Azonban rá is számos állat vadászik, például borzok, rókák, macskák, sünök és sok madár. Amikor védekezik, ritkán harap, sokkal gyakran játssza meg a halottat. Ha mégis megfogják, erősen sziszeg (ezt magam még nem láttam – saját tapasztalat), majd az anális mirigyéből egy csípős, bűzős váladékot ereszt ki (2).

 

Egy megfigyelés arról is szól, hogy a vízisiklóknak van mérge. Glässer-Trobisch és Trobisch (2008) saját tapasztalatát írta le egy vízisikló harapásról, amely alapján arra következtetnek, hogy bár méregfoguk nincs, rendelkeznek egy mérgező fehérjét termelő, kis méretű miriggyel (Duvernoy-mirigy – Glandula suspecta). A méreg kis méretű emlősöknek árthat, de emberre nem jelent veszélyt (10).

 

A párzási időszakuk márciustól júniusig tart. A párzás után a nőstény otthagyja a hímet, és egy fészeknek alkalmas helyet keres. A tojásokat komposztba vagy trágyakupacba rakja, amelyben a rothadó részek keltette hő biztosítja a megfelelő hőmérsékletet. A bőrszerű héjú, fehér tojások fejlődése, az inkubáció a hőmérséklettől függően 6-8 hétig tart. A kígyófiókák a tojásfogukkal törik fel a tojás héját (ezt a fogukat később hamar elvesztik), majd elkezdik önálló életüket. A hímek 3 évesen, a nőstények 4-5 évesen válnak ivaréretté (2).

 

Habár összességében nem veszélyeztetett faj, egyes területeken azonban jobban fenyegetik őket a különböző hatások. Az élőhely elvesztése, főleg a nedves területek lecsapolása által, az élőhelyének feldarabolódása, a táplálékállatok pusztulását okozó szennyezések, bányászat és mezőgazdasági tevékenységek és az utakon történő gázolások csökkenthetik a számát, de számos siklót ölnek meg az emberek a kígyóktól való félelmükben. A Szardínián, Korzikán, Cipruson és Miloszon élő alfajok számítanak leginkább veszélyeztetetteknek (4).


A vízisiklók állatkertben
Számos európai országban védett fajnak számítanak, ahogy Magyarországon is, ezért külön engedély kell a tartásukhoz (8). Állatkertekben általában nagy méretű, szabadtéri terráriumokban tartják, amelyben akár át is telelhetnek télen. Mindenképpen szükséges forró pontokat létrehozni számukra napközben, hogy fel tudjanak melegedni. Emellett vizes medencét, sűrű növényzetet és elegendő búvóhelyet biztosítsunk számukra (saját tapasztalat). Magyarországon a minimális előírások 1-2 egyedre: a terrárium hossza 0,6 x a kígyó testhossza; a magasság és szélesség a kígyó testhosszának 0,3-szorosa, de legalább 80x40x40 cm). A víz aránya 1/3 (testhossz x 0,5 mélységgel, de maximum 40 cm). Ha több egyedet tartunk kettőnél, akkor egyedenként 10%-kal kell növelni a területet (11).


 


References / Hivatkozások:

 

1. AnAge - The Animal Ageing and Longevity Database

2. ARKive - Nature on ARKive – endangered species facts

3. EOL - Encyclopedia of Life

4. IUCN - Red List of Threatened Species

5. CITES - Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora

6. ISIS - International Species Information System

7. ITIS - Integrated Taxonomic Information System

8. Természetvédelem.hu - a magyar állami természetvédelem hivatalos lapja

9. The Reptile Database

10. Herproom - terrarisztikai és herpetológiai magazin

11. zoo.hu - a Magyar Állatkertek Szövetségének honlapja

12. MME - a Magyar Madártani Egyesület honlapja