Bioport logó

Search - keresés

 



ZOOmoment.com

The Zoo Within

ZOOmoments

The Zoo Magazine

 

Photo Zoo Adventures

How to take pictures of zoo animals?

Photo Zoo Adventures

Photostocks,
money for photos!

 

Stock Photos

 

Royalty Free Images

 

 

Shutterstock

 

 

 

 

 

 

Sponsor / Támogató:

Hostonic

www.hostonic.hu

Physalis peruviana

in English: Peruvian groundcherry | | magyarul: Perui földicseresznye

Dicotyledonopsida, in English: Dicotyledons, magyarul: Kétszíkűek
  Solanaceae, in English: Potato family, magyarul: Burgonyafélék



Click on the photos to download! - Kattintson a fotókra a letöltéshez!

Physalis peruviana

  

 Physalis peruviana


 Physalis peruviana


Physalis peruviana

 

Physalis peruviana

 

Physalis peruviana

 


Peruvian groundcherry (Physalis peruviana)

 

Species recognized by Integrated Taxonomic Information System (1), (2)
 

Kingdom: Plantae
Subkingdom: Tracheobionta
Division: Magnoliophyta
Class: Magnoliopsida  
Subclass: Asteridae
Order: Solanales
Family: Solanaceae
Genus: Physalis L.
Species: Physalis peruviana L.
 

Synonym: Physalis edulis Sims (1), (2)

 

Comprehensive Description (2) (3) (4) (7): 

 

Plant 30-90 cm tall. Stems erect, sparingly branched, densely pubescent. Petiole 2-5 cm; leaf blade broadly ovate to cordate, 6-15 × 4-10 cm, densely pubescent, base cordate, margin entire or with a few indistinct teeth, apex short acuminate, pubescent-vinous. Pedicel ca. 1.5 cm. Calyx broadly campanulate, 7-9 mm. Corolla yellow, purple blotched, sparse pubescent without; lobes shortly ciliate. Anthers 3-4 mm long, narrow oblong; filaments 3-4 mm long, glabrous. Fruiting calyx green, ovoid, with 5-10 weak angles, 2.5-4 cm, pubescent. Berry orange, 1.3-1.5 cm in diam, globose. Seeds yellow, ca. 2 mm in diam.

  

The fruit is eaten fresh. The berry it is sweet when ripe, with a characteristic, mildly tart flavor, making it ideal for snacks, pies or jams. It is popular in salads and fruit salads.

  

In folk medicine, has been used as a medicinal herb to treat cancer, leukemia, malaria, asthma, hepatitis, dermatitis and rheumatism.
Scientific studies of the berry show its constituents, possibly polyphenols and/or carotenoids, demonstrate anti-inflammatory and antioxidant properties.
 

All parts of the plant, except the fruit, are poisonous!

  

Geographic range, habitat (3) (7) (11)
 

Native to South America, to high-altitude, tropical Colombia, Chile, Ecuador and Peru. It has been widely introduced into cultivation in other tropical, subtropical and even temperate areas.

 
   


 


Perui földicseresznye (Physalis peruviana)

 

Rendszertani besorolás (Hortobágyi-Simon, 1979 szerint) (5):

 

Törzs (Phylum): Zárvatermők (Angiospermatophyta)
Osztály (Classis): Kétszíkűek (Dicotyledonopsida)
Rend (Ordo): Burgonyák (Solanales)
Család (Familia): Burgonyafélék (Solanaceae)

  

Általános leírás (6), (7), (8), (9), (10) (11):

 

Dél-Amerikában, az Andok vidékén honos növény, de értékes gyümölcse miatt trópusi és szubtrópusi területeken sokfelé, főként Dél-Afrikában és újabban Európában is termesztik.


Mindenütt megél, ahol rokona, a paradicsom is termést érlel.

Nálunk egyéves, 1,0–2,0 méter magasra megnövő, sokágúan elterebélyesedő, bordás szárú növényként ismerjük.

A növény minden része lágy szőrképletekkel van borítva, nagy, szív alakú széles, csipkés szélű, hullámos lemezű levelei szórt állásúak, erős erezetűek, hasonlóan a növény többi részéhez.

 

A bókoló virágai a hajtás elágazásainál és a levélnyél hónaljában egyesével jelennek meg, 2–4 cm-esek.

 

Csészeleveleik alul összeforrva öt cimpájú, harang alakú csészét alkotnak, ami a virágzás után zárt köpennyé felfúvódva magába zárja a növekvő bogyótermést.

 

A sziromlevelek alul pártacsővé nőnek össze, halványsárga színűek, mindegyiken egy-egy sötét folt található, a virágtakaró levelek is lágy szőrösek, a párta torkában pedig gyűrűszerűen elhelyezkedő szőrlécek figyelhetők meg.


Terméséréskor a felfúvódott csésze szalmasárga színűvé és pergamenszerűen áttetszővé válik, a benne fejlődött bogyótermés éretten narancssárga színű.

 

A bogyó héja vékony, sima, fényes; a terméshús narancssárga, lédús, benne nagyszámú, sárga színű, lapos, aprócska mag található.

 

A 1,5–2 cm átmérőjű érett bogyók rendkívül zamatosak, édeskés-savanyúak, ízükben az ananász és az eper íze keveredik.

 

A vitaminban gazdag bogyók nyersen, desszertként fogyaszthatók, de befőtt, lekvár stb. is készíthető belőlük.(Vigyázat: a csészeburok és az éretlen termés mérgező!)

 

Saját tapasztalatok, megjegyzések:

 

Termesztésének módja teljesen megegyezik az olyan paradicsomfajtákéval, amelyek magas növésűek, ezért kívánatos a karózásuk, kötözésük és a hónaljhajtásaik rendszeres eltávolítása, a "kacsozás". Ökológiai igényei is hasonlóak a paradicsoméhoz, talán kissé vízigényesebb, ezért rendszeresen öntözzük. Saját többéves tapasztalataim szerint termesztése során még nem léptek fel a paradicsom gyakori gombabetegségei, ezért permetezni nem kellett, viszont előfordult, hogy üvegházi molytetűk szaporodtak el a fiatal leveleken, ellenük hasonlóan védekezhetünk, mint ahogy a paradicsomnál szokásos.

Érdemes már kora tavasszal elvetni apró magvait, a szabadba kiültetni május legelején lehet, az első érett termések többnyire szeptember elején szedhetők, kedvező, fagymentes időjárás esetén október végére a termések legtöbbje beérik. Bőven terem, egy-egy 120–160 cm-es, terjedelmes példány mintegy 30–50 érett termést ad. Sértetlen csészeburokban az érett termések száraz, hűvös és szellős helyen hosszú ideig tárolhatók, akár koratavaszig is eltarthatók. (Vigyázni kell, mert a bogyók penészedésre hajlamosak!)

Saját, nagyon kedvező tapasztalataim alapján a növény termesztése házi kiskertekben ajánlható, nagyobb cserépben, balkonládában napsütötte teraszokon, balkonokon is érdemes megpróbálkozni a termesztésével. Azt tapasztaltam, hogy a cserépbe vetett, ősszel még fiatal példányai 10 fok körüli hőmérsékleten tartva átteleltethetők, és a következő évben – a tavaszi fagyok elmúltával – kiültetve, nyár végéig nagyon bőséges termést érlelnek.

 

Nagyon értékes „gyümölcs”, Magyarországon ritkán kapható, egyik-másik nagy élelmiszer-áruház polcain találkozhatunk vele, 6–8000 Ft körüli kilógrammonkénti áron adják.

 

Hazánkban egyébként régóta ismerik, például régi 19. század végi és 20. század eleji kiadású szakácskönyvekben bukkanhatunk rá, hogy sütemények, torták díszítésére ajánlották (általában „páponya” néven emlegették).


References / Hivatkozások:

 

 1. Integrated Taxonomic Information System (ITIS)

 2. Flora of Pakistan
 3. Encycopedia of Life (EOL)

 4. Flora of China

 5. Hortobágyi Tibor (szerk.): Növényrendszertan, Tankönyvkiadó, Budapest,  1979.

 6. URÁNIA növényvilág. Magasabbrendű növények II. Gondolat, Budapest, 1976

 7. WIKIPEDIA_Hu 
 8. WIKIPEDIA_En

 9. Plants For A Future (PFAF)

10.eFloras

11.Discover Life

*

 

Kiegészítő flash-animáció is megtekinthető a szerző egyéni honlapján:

http://users.atw.hu/endredi/ (itt)