-
Tátra szentély – Havránok
Jókat vidulok, mikor sokan húzzák a szájukat, ha csak szóba kerül a halloween, hiszen minek nekünk egy idegen ünnep! Pedig a kelta Samhain az ősibb, amire rátelepült jó szokásaként a keresztény egyház, és a kelták belakták a Kárpát-medencét is. Valahogy teljesen kimaradnak a történelmi emlékezetünkből, annak ellenére, hogy a folyóink nevei, így a Duna, a Dráva, a Száva és a Rába is kelta eredetűek, ahogy több városunk is keltaként alapult. Az egyik központjuk a Tátrában, Liptó térségében volt. A hegy neve, amelyen az erődítésük épült, Havránok, vagyis Holló-bérc – a holló a kelták szent madara volt. A régészeti feltárások után rekonstruálták a kelták szentélyét is, amelynek hangulata több mint misztikus…
-
Bioport felfedező: Gímes, a gyilkos jutalma
Szlovákiában, Nyitrától északkeletre, a Tribecs-hegység déli oldalán, 514 méterrel a tengerszint felett impozáns várrom várja azokat, akik feljutnak oda az erdei ösvényen. Gímes vára izgalmas felfedezni valóval szolgál, hiszen aránylag épségben fennmaradt, és nincs kiépítve turisztikai látványosságnak, annak nyűgjeivel. A vár történetéhez szorosan kapcsolódik egy királygyilkosság, amelynek részleteiről is mesél a videó.
-
Liptó tengere
A szárazföldbe rekesztett országok közös jellemzője az olthatatlan vágy a nagy sós vízre. Magyarok a sosem volt három tenger által mosottságra emlékeznének, és a Balatont léptették elő a maguk óceánjává, míg a szlovákoknak még nehezebb a dolga a hegyek között. Ha nincs nagy tó, hát csinálunk, aztán lesz szlovák tenger! A Vág folyót duzzasztották fel a Liptói-medence közepén, és keletkezett így egy pofás víztározó 1975-ben. Ugyan csak 22 négyzetkilométer, a legnagyobb, 45 méteres mélysége azonban veri a Balatont. Pár falut elnyelt, de egy ősi kis Mária-templom éppen megúszta a duzzasztást, tornya mint egy elhagyott világítótorony őrködik a tó partján.








