Ételek, italok
-
Sörből süti
Ki mit hozna ki a sörből? Netán egy süteményt? A videóból kiderül, miként készülhet sörből sütemény.
-
Lucullus rulez: szarvas steak a tányéron
Hétvégi ebéd? Disznó, csirke, ha ünnep van hal vagy marha – kábé ennyi, amiből az egyszeri állampolgár válogathat. Kivéve, ha szerencséje van, és sikerül megcsípni valami extrát az aznap lejáró szavatosságú cuccok között a nagyáruházak szégyenpolcán. Szóval így esett, hogy sztékezhettem. A húst megdolgoztam egy joghurtos, rozmaringos, borsos, ecetes páccal, előbb serpenyőn pirítottam, majd bedugtam a sütőbe. Igazság szerint a gombás-zöldséges ragut hozzá vadgombából kellett volna készítenem, ha stílusos akartam volna lenni, de az évszak nem kedvezett, így maradt a csiperke. No meg a vajas krumpli, hogy mégiscsak maradjon valami pórias is a tálalásban. Ennyit a luxusról…
-
Arany galuska
Magyar étel, az biztos. Hogy mikori, azt nem tudni, feltehetően a XIX. század reformkorában kelt a tészta, amely dióban bundázva, aranylóan sütve, vanília sodóval nyakon öntve az igazi. Hogy mitől galuska, az újabb rejtély, talán csak mert jól hangzik. Ha pedig fotózni kell, a legjobb háttér a naplemente. Az étvágy is csak jobb lesz tőle!
-
Áfonyás-étcsokis torta
A két ütős anyag, a csokoládé és az áfonya már önmagában is képes megadni egy sütemény karakterét, de felvetődött bennem, hogy vajon milyen lehet őket összehozni? Persze, nem úgy, hogy pár bogyót rárakok díszítésnek a csokoládéréteg felszínre, mert a kék olyan szép és divatos, hanem a matériát egybedolgozva. Az áfonya az egyik legsüteményesebb gyümölcs, jellegzetes íze nem olyan édes, mint például az eperé, amely édeshez jól passzol a tejjel és cukorral „finomított” csokoládé. Áfonyához azonban más illik, a kesernyés étcsokival jóval izgalmasabb eredmény várható, legalábbis én az vártam. A krémalapba tejszín mellett skyr került, amely az utóbbi idők pozitív meglepetése nálam, ha a tejtermék kínálatot nézzük. Ez a se nem…
-
Torta palacsintából
A világ egyik legegyszerűbb tortája, hiszen nem kell hozzá macerás piskótatésztát alkotni, és palacsintát nehéz elszúrni. Bár a konyhaliberalizmus szellemében mindenki azzal tölt, amivel akar, én maradok a tradicionális jobboldali értékeknél: a nemzeti jelleget a házi baracklekvár domborítja ki, amelyet megszórok népi dióval, rétegről rétegre haladva. Jó, a tetejére mehet internacionalista csokoládémáz is, ennyi talán még nem érinti a sütemény teremtett identitását, csak semmi puncs! A végeredmény meg abszolút magyarkonform, kalóriában méltó párja a csülökpörköltnek, így jótékony hatással van honfiúi és honleányi bensőnket burkoló hájrétegünk gyarapodására, csak arra vigyázzunk, hogy nehogy valami kósza woke propagandának felülve ezt mindenféle jógával és szaladgálással elégessük! Gyarapodj magyar derék!
-
Mangófagyi
Vannak dolgok, amelyek majd mindenben jók. Pisztácia, eper és zombik… és ilyen a mangó is. Úgyhogy nem sokat kockáztattam, mikor frissen beszerzett fagyigépemet egy kiadós erdei futás során kigondolva mangóval céloztam tesztelni. Az eredmény az elvártakhoz képest is hatványozottan odatette magát, így érdemesnek bizonyul a néppel való megosztásra. Tehát vágjunk is bele a fagylaltpornóba! Kezdjük a legszexibb összetevőkkel, tejszínhabbal meg a cukorral, 100 ml és 50 gramm elég egyikből és másikból, hogy ne csökkentsük túlságosan azt az élettartamot, amit születésünkkor még statisztikailag elvártak tőlünk. Nyilván jól verjük fel, ez az egyetlen kötelező izommunka a történetben. Aztán mehet bele egy nagyobbdoboz joghurt, egy kis tej és némi vanília is, mert a…
-
Falat sör
Mit adott a kereszténység az emberiségnek? Persze sok mindent fel lehet itt sorolni, jót és rosszat egyaránt, az eget ostromló katedrálisoktól a misszionáriusok, az első globalista eszme marketingügynökei által elpusztított ősi kultúrákig, de legalább egy erényét illetően nincs helye az eretnek kétségnek. Ami nem más, mint a sör. Hiszen az ősi lagymatag árpa és egyéb gabonaleveket felváltó sört kolostori főzdékben alkották meg a szorgos és szomjas szerzetesek. Aztán idővel itták azt szolgák, marxista munkásmozgalmárok és puccsra készülő fasiszták éppúgy, mint polgáriságukra büszke tehetős városiak. A tömegek itala, amely csak az utóbbi évek kézműves sörforradalmában szerettette meg magát a sznobokkal is. A férfias ital, ami azért furcsa, mert amúgy magas az…
-
Nem lecsó, de majdnem
Majd mindenkinek megvan az az étele, amit nemzeti karakteréből fakadóan imádnia kellene, de valahogy mégse megy. Valaki a halászlétől kap frászt rendre karácsonykor a családi összeröffenésen, mást pacallal lehet az Óperenciás-tengeren túlra űzni, megint másokat a mákkal töltött dolgokkal lehet gyors távozásra bírni. Nálam a lecsó az, amit akárhogy is próbálkoztam a gyerekkori irtózásomat leküzdve a felnőtté válásommal párhuzamosan megkedvelni, de nem ment. Viszont van a lecsónak egy távoli rokona, amely kedvencemmé vált: a tojásos sült paprika. Vagy tetszés szerint sült paprika tojással. A lényeg, hogy kevés egyszerűbb és gyorsabban elkészülő étkünk van, hiszen a paprikát nem szabad sokáig sütni, mert akkor a legtutibb, mikor még őrzi a keménységét valamennyire.…
-
Kalácsság
Kerestem az angol nevét a kalácsnak, hogy megírjam a képfájl címkézését, de nem találtam. Cake. Ennyi. Édes kalács? Biztos sweet cake, nem mintha általában a sütik nem lennének édesek. Scone? Rákerestem erre is, hát ez megint más, erre meg magyar szó nincs, de akkora veszteséget nem érzek, ránézésre semmi extraság a süti. Aztán a francia brioche megmentett, mint ami lényegében megfelel a mi kalácsunknak, és hozza bizonyítékát, hogy a kontinentális Európa az édességek világában is egységesen odavág a brexit keserű tanulságait nyögő brit régvolt birodalomnak. Sőt, mi még büszkébbek lehetünk, nálunk még a kalács is ezerféle, tájegységek és ünnepek szerint lehet válogatni közöttük. El kell ismernie a világnak, hogy édesség…
-
Harcsa paprikásan
Kevés kultúra tud annyi ellentétet hordozni magában, mint a magyar. Imádunk politizálni, de nem értünk hozzá, istenítjük az olimpiai bajnokainkat, de sportolni, azt nehogy már, a nemzeti keresztény hagyományok jegyében révülünk a pogány ősmúltba, a legnagyobb ünnepünk tradicionális étke a hal, amúgy meg utáljuk és alig esszük az év során. Ha meg uszonyos, akkor ponty, ami a halvilág csiperkéje (és a csiperke a gombavilág pontya). Ennél tovább nem nagyon jutunk, a balatoni hekk (vajon hányan gondolták a magyar tenger halának?) is már lassan a múltban ragadt fogalom. Pedig a hal alapvetően finom, nemcsak egészséges, viszont az egyik legdrágább hús. A nemponty különösen, csak a termesztett halak ára barátságosabb, de azok…

















