Természet, tájak
-
Ocean Vibe
Bordeaux-tól nyugatra, az Atlanti-óceán. Több mint 300 trillió liter sós víz. A bennem kerengő öt liternyi vérem még cseppnek sem számít, ahogy a mai nap kivételesen illedelmesen hullámzó vízbe vetem magam. A kilométereken húzódó fövenyt megszálló embertömeg sem ellensúlyozza a Hold arcának gravitációját, sorban bukkannak fel a homokhátak, és kósza gyökérszájú medúzákat görgetnek a partra gyengéden a hullámok. A múlt hetekben még erdőket lángra lobbantó forróság most csak a homokot és a vizet tölti energiával, a majdnem pőre emberek között a társadalmi különbségek is csak elolvadnak. Béke van. Kár, hogy csak pillanatnyi. Helyszín: Lacanau, Franciaország
-
Bioport felfedező: a hídtól a kompig – Mártély vidéke
Amennyire szép és hangulatos város Szeged, annyira kevés látnivalóval szolgál a vidéke, a telepített erdőfoltokkal tarkított szántóföldek és a végtelen tanyavilág. Ami felidéz valamit a régi vadon hangulatából, az a Tisza-menti ártér világa, Mártély környékén. A folyó mellett, annak hullámterében kb. 1500 hektáron terül ez erdő, a töltés kb. 25 km hosszan húzódik a kiinduló pontunktól az Algyői-hídtól Mindszentig, de ennél nagyobb távot fogok bejárni, mert a kacskaringós, olykor labirintus-szerűen bonyolódó erdei utakra is rátérek. Tehát egy napot rá lehet nyugodtan szánni a programra, ha nem kettőt…
-
Bioport felfedező: Belgrádi Anzix
Vannak európai városok, amelyek idegenek tömegeit fogadják magukba, hiszen menő dolog Prágában, Bécsben, Párizsban vagy éppen Budapesten tátani a szánkat a turistamágnes látványosságokra, illetve a teljes havi fizetésünket elverni a helyi szuvenírboltokban és éttermekben pusztán az élmény kedvéért. Nos, Belgrád nem ilyen város, még messze elkerüli a turisták árama. Egy bő hétvége élményeit sűrítettem a videóba, amely nyilván nem lehet egy részletes bemutatása a városnak, inkább egy élménymontázs. Nem véletlenül választottam az anzix nevet a címben, ami egyfajta képes üdvözlőlapot jelent. Annak ellenére, vagy éppen ezért, mert nem egy felkapott turisztikai desztináció, bőségesen szolgál izgalmakkal az 1,2 millió lakosságszámú szerb főváros felfedezése. Az összeállításban lesz történelmi és kulturális látnivaló, kővár,…
-
Holt Körös?
A késő októberi Nap fogyó erejével még melegen festi a szarvasi Holt-Köröst. Még nem érződik az elmúlás, az aranyszínű galériaerdő még élettel teli, majd csak egy hét múlva nyeli el a november szürkesége, mint Fenrir a dicső isteneket. A pillanat varázsa elfeledteti velünk az elkerülhetetlen mulandóságot, talán csak a remény marad, hogy még jöhet egy újabb kör. De az már nem lesz ugyanaz.
-
Liptó tengere
A szárazföldbe rekesztett országok közös jellemzője az olthatatlan vágy a nagy sós vízre. Magyarok a sosem volt három tenger által mosottságra emlékeznének, és a Balatont léptették elő a maguk óceánjává, míg a szlovákoknak még nehezebb a dolga a hegyek között. Ha nincs nagy tó, hát csinálunk, aztán lesz szlovák tenger! A Vág folyót duzzasztották fel a Liptói-medence közepén, és keletkezett így egy pofás víztározó 1975-ben. Ugyan csak 22 négyzetkilométer, a legnagyobb, 45 méteres mélysége azonban veri a Balatont. Pár falut elnyelt, de egy ősi kis Mária-templom éppen megúszta a duzzasztást, tornya mint egy elhagyott világítótorony őrködik a tó partján.
-
Élő holt ág
A megrendszabályozott Tisza úgy néz ki, mintha egy kígyóra ráesett volna a fűnyíró, majd egy ügyes természetplasztikai sebész egyenesbe ragasztotta volna össze, a kígyózó íveket kihagyva a műtétből. Az egyik ilyen ív nagyon népszerű lett az alvidéken, a Mártélyi-holtág igazi ökoturista centrum, míg a másik ív, a Körtvélyesi-holtág kevésbé felkapott. Igazi vadon, ami fogadja azt, aki letér a töltésről, hogy a belső ív mentén is felfedezze az ártéri erdőt. A holtágnak azért vannak könnyen elérhető pontjai is, ahol valóságos horgászkikötő alakult ki, az elmaradhatatlan rozsdásodó csónaktemetővel, amely szerencsére nem tudja teljesen ellensúlyozni a természet májusi elevenségét.
-
Gémes, a kút
Ha puszta, akkor gémeskút. Ha gémeskút, akkor romantika. Nem ok nélkül, valóban megkapó látvány ez a fűtengerben ágaskodó kétkarú emelő gép. Bár hihetnénk, valójában nem ősmagyar szerkezet, csak a török hódoltság idején terjedt el Magyarországon. Viszont tényleg ősi egy gép, az ókori Mezopotámiában és Egyiptomban is ismerték. Részei: a tartóoszlop az ágas, rajta bólogat a gém, amelyről lóg a vödörtartó rúd, az ostor. Ahogy füstjelekkel az indiánok, állítólag úgy üzentek vele a puszta népei, a napszámosoktól a betyárokig. Ma már inkább csak a turistákat és a kósza fotósokat hívogatják vele, például Bugacon, ahol a képet készítettem.
-
Bioport felfedező: Homokhátsági világvégék, a tatárdúlástól az elsivatagosodásig
Biciklivel Szanktól Bugacig Kihívás volt. Annyira, hogy ezt – kissé megfáradva félúton – többször is elmondtam a videóban. Fárasztó dolog megmászni biciklivel a Bakonyt, de nem kevésbé az a Homokhátság mély homokján tekerni. De nem ez volt a legmegdöbbentőbb a túrában, hanem az élmény, vagy inkább sokkhatás, ami ért. Több évszázadnyi pusztulás nyomai, a történelem sorscsapásaitól a jelen elsivatagosodásáig. De a puszta szépsége, és az, hogy még egy pusztító tűzvész után is éled az élet, talán ad valami reményt…
-
Az ártér királya
Magányos trón az erdő színpompás hulladékába veszve, csak a pőre fák védik hűséges alattvalóként a holttá vált folyóág uralkodóját. Az idő megállni látszik a szélhajtotta víz ölelésében, nem tudni, miből lett, hová tart a csendes birodalom. Vajon jelen van a király? Vajon szellemként süpped szakadt trónjába, kapaszkodik görcsösen a jelenbe? Nem látni, csak érezni. Ahogy múlik. Helyszín: Mártély
-
Hóban, Hasznoson – ahol vár állott…
Mindössze 93 kilométerre a Budai Vártól található egy másik vár, pontosabban egy rom, amely a kirándulás célpontja volt. Hasznos hajdan önálló falu volt, ma már Pásztó része, Magyarország északkeleti részén található. Az út Budapestről a Gödöllői-dombságon, és természetesen magán Gödöllőn keresztül vezet, majd Hatvannál fordulunk rá a Zagyva-völgyére. Autóval kb. 80 perc az útidő, de ha nem ragaszkodunk a géphez, mehetünk gyalog vagy tevével is. Az utóbbi esetben 6-7 órás útra számítsunk, ha a teve is úgy akarja. Parkolni a falu szélén érdemes, a Csenteri utcában, amelynek folytatása az a földút, amely a hegytetőre, a várhoz vezet. Mi volt az előérzetünk, ahogy a hóban baktatunk? A Google-n egész jó pontszámot…
