Történelem
-
Tátra szentély – Havránok
Jókat vidulok, mikor sokan húzzák a szájukat, ha csak szóba kerül a halloween, hiszen minek nekünk egy idegen ünnep! Pedig a kelta Samhain az ősibb, amire rátelepült jó szokásaként a keresztény egyház, és a kelták belakták a Kárpát-medencét is. Valahogy teljesen kimaradnak a történelmi emlékezetünkből, annak ellenére, hogy a folyóink nevei, így a Duna, a Dráva, a Száva és a Rába is kelta eredetűek, ahogy több városunk is keltaként alapult. Az egyik központjuk a Tátrában, Liptó térségében volt. A hegy neve, amelyen az erődítésük épült, Havránok, vagyis Holló-bérc – a holló a kelták szent madara volt. A régészeti feltárások után rekonstruálták a kelták szentélyét is, amelynek hangulata több mint misztikus…
-
Virágok és történelem
A múlt több évszázadnyi terhétől kopott kőfalak, és a jelen optimizmusát színekben pompázva hirdető virágok, a komor halhatatlanság és életvidám mulandóság, amelyek minden ellentétük dacára mégis egységet alkotnak. Vajon ez a pillanatképben megőrzött paradoxon feloldja a belénk rögzült duális gondolkozás korlátait? Hiszen a kompozíció egységet sugall, a látszólagos ellentéteket csak mi erősítjük az elménkben és történeteinkben. Jó és rossz, fehér és fekete, múlt és jövő, szeretet és gyűlölet – vajon valóban elkülönülnek, nem ugyanabból fakadnak, mint a romokon nyíló virágok? Ja, a fotók Franciaországban készültek, Turenne várkastélyánál és Terrasson óhídjánál.
-
Erőd az erdőben
Château de Couzage – még kimondani sem tudom a nevét. Délnyugat-Franciaország dimbes-hegyes-dombos történelmi vidékén a kastélyok úgy sorjáznak, mint egyik miniszterelnökünk álmaiban a stadionok. Szerencsés vidék, nem robbantgatták fel az erődítmény-lakokat egy-egy lázongás után, pedig volt itt csetepatéból bőven, az angol-francia mérkőzésektől a vallási összetűzésekig. Ez talán az ezeregyedik vár a környéken, amely egy ma már felduzzasztott patakra nézett. Messziről csak egy torony teteje látszódott, ahogy a fák lombjai közül kikandikált. Némi kaptató után érünk egy forráshoz, majd a mögött az erdei várhoz, pontosabban annak maradékához. Sajnos a toronyba nem lehetett bejutni, de így is fantasy gerjesztő a fák által őrzött erődítmény hangulata.
-
Bioport felfedező: Csesznek, a Bakony vára
Nem akarok én senkit sem félrevezetni a címmel, hiszen a Bakonyban nem csak Cseszneken épült vár, sőt, az nem is a legnagyobb és hadászatilag a legjelentősebb közülük, hiszen ott van még a veszprémi, a sümegi és a várpalotai vár is. De ha a tájegység bemutatását egy menő várrom képével akarjuk vonzóbbá tenni, akkor az első helyen a Cseszneki vár áll a maga impozáns megjelenésével és hegyi környezetével. A vár viszonylag épen maradt és könnyen megközelíthető, ami szintén sokat dob a népszerűségén. Fedezzük fel hát!
-
Bioport história: Tíz eset, amikor a nép volt hülye
„A többségi döntés talán nem mindig a legtökéletesebb döntés, de hosszú távon a nép józan esze a legbiztosabb iránytű, amit ismerünk.” – Theodore Roosevelt Főleg a demokrácia apostolai azok, akik a nép bölcsességében hisznek, hiszen lehetnek az egyes emberek hülyék, szerintük a többség a józanságával elnyomja őket és együtt mindig a lehető legjobb döntést hozzák. De a kevesek uralma sem valósulhat meg a többség támogató együttműködése nélkül, így ennek a tételnek az ő esetükben is működnie kellene. És mégis, számtalan példáját látjuk a történelemben annak, hogy egy komplett nép volt képes arra, hogy képletesen tökön szúrja magát. Ezekből az esetekből gyűjtöttem párat, hogy okuljunk, vagy csak jót szórakozzunk eleink ostobaságán.
-
Bioport felfedező: Gímes, a gyilkos jutalma
Szlovákiában, Nyitrától északkeletre, a Tribecs-hegység déli oldalán, 514 méterrel a tengerszint felett impozáns várrom várja azokat, akik feljutnak oda az erdei ösvényen. Gímes vára izgalmas felfedezni valóval szolgál, hiszen aránylag épségben fennmaradt, és nincs kiépítve turisztikai látványosságnak, annak nyűgjeivel. A vár történetéhez szorosan kapcsolódik egy királygyilkosság, amelynek részleteiről is mesél a videó.
-
Előásva
Nem a halál, hanem a hajdanvolt élet emléke sejlik a homoksírjából előrégészkedett csontokból. Teljes fogsora fiatal korát mutatja, arányos koponyája szerint szép arcú nő lehetett. A tragikus sorsú Pétermonostora földje fogadta magába, talán éppen annak végóráiban, a mongolok rövid, de annál apokaliptikusabb uralma alatt. A puszták népei a túlvilágra gyűjtötték alattvalóikat, ezért lelkiismeret-furdalás nélkül öldököltek. A világnak nem először jött el a vége, és nem először támadt fel hamvaiból egy elpusztult civilizáció. Vége lett azóta a végítélet lovasainak is, koponyájuk éppúgy a földbe ragadt, mint az áldozataiké – az elfeledés birodalmában nincsenek se urak, se szolgák, csak a néma csontok.
-
Ugránytól a restnökig, a nyelvújítás szörnyszülöttei
Vajon milyen állat az a fiahordó górugrány? Vagy a foltos nyakorján? Esetleg a reményföldi vájláb? Nem véletlenül rögzültek ezek a szörnyű szavak a nyelvünkben, de képet ad arról az igyekezetről, amelybe reformkori eleink vetették magukat abbéli igyekezetükben, hogy „modernizálják” a magyar nyelvet. Részben amúgy sikerült is nekik, sok szavunk ered ebből a munkából, amelyek akkor hasonlóan furcsán hangozhattak. A videóban viszont az olyan állatnevekre fókuszáltam, amelyek szerencsére kihaltak…
-
Zsarnokok kedvencei
Az nem túl merész feltételezés, hogy a történelem nagy zsarnokai nem szívlelték az embertársaikat. Hajlamosak vagyunk egyből pszichopatának tekinteni őket, amely közhelyszerű megállapítás azért nem minden esetben állja meg a helyét, és bár biztos nagy számmal voltak közöttük ilyenek is, nem egy vezető kényszerből vált kegyetlenné, mert csak úgy szerezhette és tarthatta meg a hatalmát. Akármennyire is stresszes foglalkozást űz, vagy éppen azért, egy zsarnoknak is lehet lelki gyenge pontja. Az intrikus környezetben sokan az állatokban kerestek és találtak megbízható társat, talán azért, mert egy állat mégiscsak több érzelmet tud kifejezni, mint egy görögdinnye, de nem lehet úgy elcsúszni rajta, mint egy humán talpnyalón. Hogy kinek mi volt a kedvence,…
-
Hóban, Hasznoson – ahol vár állott…
Mindössze 93 kilométerre a Budai Vártól található egy másik vár, pontosabban egy rom, amely a kirándulás célpontja volt. Hasznos hajdan önálló falu volt, ma már Pásztó része, Magyarország északkeleti részén található. Az út Budapestről a Gödöllői-dombságon, és természetesen magán Gödöllőn keresztül vezet, majd Hatvannál fordulunk rá a Zagyva-völgyére. Autóval kb. 80 perc az útidő, de ha nem ragaszkodunk a géphez, mehetünk gyalog vagy tevével is. Az utóbbi esetben 6-7 órás útra számítsunk, ha a teve is úgy akarja. Parkolni a falu szélén érdemes, a Csenteri utcában, amelynek folytatása az a földút, amely a hegytetőre, a várhoz vezet. Mi volt az előérzetünk, ahogy a hóban baktatunk? A Google-n egész jó pontszámot…




























