Étel, ital,  Kritikák

Dreher IPA

A globalizáció egyik áldása, ahogy az Amerikából kirobbant sörforradalom hullámai megrengették a világot, főleg azokban az országokban elérve radikális megújhodást, amelyeket a gyenge lágerek uraltak. Mint kis hazánk… Magam példáját hozva, bár még az egérszagú Szalon sörön szocializálódtam a rendszerváltás környékén, a középkorú férfilét érettségét külső jegyekben elérve eljutottam a hazai sörszerű levek teljes elutasításáig. A közízlés azonban sokáig nem változott, emlékszem, mikor hajdan milyen értetlenséget és ellenkezést váltott ki a kőmívelő munkások körében, mikor édesapám egy jól végzett munka jutalmául nem a szokás szerinti egérzamatú sört hozatta velem, hanem egy fokkal prémiumabb Dréhert. Mint ahogy pár éve is sikerült elámélkodnom, mikor az akciósan leértékelt Pilsner Urquell helyett az ideiglenesen drágább Soproni Ászokat pakolta le a polcról a nagyérdemű. Aztán jött a már felemlített sörforradalom, és valami megváltozott. Jöttek a gombamód szaporodó kézműves sörgyárak, méregdrágán adott termékeikkel, amelyek bármennyire is jól sikerültek, drágaságuk okán csak nem válhattak a mindennapok söreivé. Mindenesetre az emberek megszerették a jobb söröket. És persze kialakult hozzá a sznobéria is, ami máig segít fenntartani a kisüzemeket, és hív életre olyan értelmetlen förmedvényeket, mint például a fokhagymás sör. Aztán léptek a sörgyárak is, és ami régen elképzelhetetlen volt, megjelentek az első ipari felső erjesztésű sörök. Halleluja, mondhatnám, bár nekem a Soproni óvatos duhaj sorozata túlságosan is óvatos lett, a Dreher eddigi ale sörei is nagyon visszafogottak lettek, amellett, hogy persze messze jobbak, mint az alapsöreik. Oké, tudom, a piac az piac, a közízlés a meghatározó, de azért van már olyan szegmens, amely értékeli a bátrabb húzásokat. Amelybe én is tartozom.
Úgy néz ki, a Dreher megtette ezt. Az IPA söre egy markáns, jó ízű produkció lett, erőteljes keserűségével, amely ugyan nem extrém a maga kategóriájában, de így is kimagaslik a magyar mezőnyben. Érződik a komló keményen, ahogy írják, hat féléből alkották, és az alkoholszintje sem visszafogott a maga 5,4%-ával. Külcsínről nem írok, mert az sosem érdekelt, mert egy sör éntőlem lehet hupilila is (amúgy nem az, szép aranyszínű), ahogy a hab sem foglalkoztat, majd elmúlik idővel, csak jó ízű legyen az ital. Ha meg ár-értéket nézünk, akkor meg egyértelműen bejövős, biztos fogok többször is venni.

Értékelésem: 4

Hogy tetszett?

Kattints a megfelelő csillagra!

Átlagérték / 5. Értékelések száma:

Eddig nem érkezett rá szavazat! Legyél Te az első!

Oszd meg, ha tetszett!

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..