Medve, ha játszik

Barna medve (Ursus arctos)

Feltűnően sok a medvefotós írásom, de ez egyáltalán nem véletlen. Biztos van valami archetípusos ebben, ahogy sokan másokban él hasonló szimpátia egy olyan állat iránt, amely pedig akárhogy is, mégiscsak egy csúcsragadozó, és időnként csak lecsapott egy-egy túl sokat ugrándozó, bőrökbe öltözött csupasz majmot. De másfajta… A nagymacskák például gyilkos gépezetek, ha beindulnak, kíméletlenül becserkésznek minket. A medve inkább olyan lehetett eleink számára, mint egy morcos koma vagy komaasszony, aki el van a közelünkben, időnként belekötöttünk egymásba, de alapvetően nem zavartuk egymás köreit. Ráadásul, nehéz nem emberi vonásokkal átrajzolni a karakterét, a manysik égi medvéjétől a Micimackóig szerves részei a kultúránknak. És ritka mókásak, mikor átadják magukat a szabadidő eltöltésének aktív formáihoz, magyarán játszanak. De az erejüket jelzi, hogy ezt a jutazsákot seperc alatt széttépték…