-
Daráló
Kézi. Vagyis emberi izomrostok összehúzódásai adják az anyagot irreverzibilisen porító szerkezet működési energiáját. Ez még csak nem is retró, hanem annál is avíttabb gép, oly régóta élünk az elektromos delej bűvöletében. A Kádár-korszak…
-
Diogenész biciklije
Rozsdásan, lámpásan, dinamóval, csengővel és némi cinizmussal. A kutyaéletű filozófus persze még nem használhatta ezt a járgányt, de talán nem vetette volna el magától, mint a felesleges poharat. Embert ezzel is kereshetne, kábé…
-
Nem lecsó, de majdnem
Majd mindenkinek megvan az az étele, amit nemzeti karakteréből fakadóan imádnia kellene, de valahogy mégse megy. Valaki a halászlétől kap frászt rendre karácsonykor a családi összeröffenésen, mást pacallal lehet az Óperenciás-tengeren túlra űzni,…
-
Csendélet ágyúval, kókuszgolyóval és a sorssal
Kevés dolog vonzza úgy a közhelyeket, mint a sors. Ami igazából érthető, mert mégiscsak izgatja az ember fantáziáját az, ami az életünk pályájáról szól. Alakítás, megérdemlés, szembeszegülés, elrendeltetettség, belenyugvás, kovácsolás, rontás és áldás…
-
Kalácsság
Kerestem az angol nevét a kalácsnak, hogy megírjam a képfájl címkézését, de nem találtam. Cake. Ennyi. Édes kalács? Biztos sweet cake, nem mintha általában a sütik nem lennének édesek. Scone? Rákerestem erre is,…
-
Mit adtak nekünk a magyarok?
A fenti kérdésre bő lére eresztve is lehet válaszolni, a hidrogénbombától a Dobos-tortáig sok mindent említhetnénk aszerint, ki mit vágy hozzávágni a felebarátjához. Viszont van egy tárgy, ami tényleg igazi világhódító, kultikus termék,…
-
Minikintorna
Nem vagyok jártas az amúgy erőteljes magyar giccs piacban, a fallikus nyalókák és a bakkecskeszagú csodaszappanok alvilága sosem tudott magával ragadni. Így nem tudom, ez a miniatűr verkli betört-e a hazai vásárok kínálatába,…
-
Töredék a halálról
A halánték deres immár, a haj őszül koponyámon, fiatalságom elillant, feketéllnek fogaim már, oda van múltam, az édes, rövid és csúf, ami jön még. Remegek már a haláltól, hisz a Hádészban a szöglet,…
-
Idill
“A nyári napsütésben termett pókhálóba zárt zsiráfok békésen ropogtatják a szénát a magyar Alföld mélyén.” Most írhatnék erről a képről többet is, de úgy vélem, ez a mondat mindent kifejez az újmagyar pásztoréletről.…
-
Pohárnyi szirom
Szirmok. Színesek, illatozók, örökkévalóvá mumifikálódottak. Az élet emlékével töltik meg a borospoharat. Arra emlékeztet, ami szép volt ama rövid világszakaszban, mikor a gének tervezte sejtgépeket átjárta az elektromosság, mikor éreztünk és éreztettünk, mikor…
