-
Dekkán vörös kutyái
Ázsiai vadkutya (Cuon alpinus) Először A dzsungel könyvében olvastam róla, amelyből kitűnik, hogy Kiplingre nagy hatást gyakorolt a farkasnál kisebb méretű ragadozó, amelynek hordája úgy söpör végig a dzsungelen, mint valami húsevő sáskahad. Nyilván az angol birodalmi poéta némi túlzásba esett, talán a szipolylázadás kísértett elméjében, mikor a fejezetet papírra vetette, de azért nem ennyire súlyos istencsapása ez az állat. Csak egy csapatösszetartása és kitartása miatt miatt rendkívül hatékony ragadozó, hasonlóan az afrikai vadkutyához. Vibráló és mozgalmas szociális élettel, örökmozgásuk pedig éles ellentétben áll az amikor csak szerét ejthetik, lustán elnyúló macskákkal. Oszd meg, ha tetszett!
-
Zürich éjjel
A világ egyik legdrágább városa… magam is megtapasztaltam, mi a kelet-európai fizetés értéke, ha pont itt vágyik vásárolni valami harapnivalót az ember az egész napos utazás éhével. Ha testem energiadeficitjét nem is tudtam egyensúlyba hozni, kárpótolt a látvány. Zürich csodaszép, nappal és este egyaránt, történelmi, tiszta és hangulatos. A Zürichsee partján, a Grossmünster és Fraumünster templomai által övezte belső város duplán ragyog a víz sötét tükrét is meghódítva, fantasztikus élményt jelent bejárni este is. Hát igen, a város, amelyet nem háborgattak mindenféle kósza ostromok és forradalmi építészeti elképzelések úgy százévente, a bankrendszer betonnál is szilárdabb védelmi képességeire alapozva nagyobb eséllyel képes volt megőrizni a múltból felhalmozott szépségét. Ez jó hosszú…
-
Váztyúk
Házi tyúk (Gallus gallus domesticus) Csirke belső váza lerágott csontnak tűnhet, annyira hétköznapi végterméke a vasárnapi családi ebédeknek. Többnyire azonban részenként szembesülünk velük, túl sok figyelmet nem fordítva rájuk azon kívül, hogy hozzá rögzülő izom lerágásának kedvéért még az evőeszközöket sem illetlen mellőzni. Sőt, a madarakra jellemző könnyedsége okán jól repül, így a korhelyek még meg is dobálhatják egymást vele a lakoma feszültségét oldva, úgy, hogy komolyabb sérüléstől sem kell tartani, szemben egy halántékhoz koccanó marha lábszárcsonttal. A fentiek ismeretében érzem rendkívüli fontosságú hiánypótlásnak a fenti fotót, amelyből annyi minden kiderül a csirkék titkos belső életéből. Többek között az, hol is található a még a dinoszaurusz ősöknél is meglévő kívánságcsont,…
-
Baby face
Törpe víziló (Choeropsis liberiensis) A súlygyarapító mély álomból ébredő joviális arc állja a fák kopasz ágain átfolyó napfényfürdőt. Víziló bár, de mégse annyira, mint nem törpe rokona, amely inkább a folyó közegben lustálkodik. Ehelyett valamely árnyékos menedéket válasz, bár a napfény ellen is felkészült a biológiai védelme, amely ellenállóvá, egyben nyálkásan csillogóvá is teszik csupasz bőrét. Kerekded formája egy jóllakott csecsemőt idéz, nehéz ellenállni a cukiság rábélyegzésének, bármennyire is nincs értelme annak, ha objektíven nézzük, és bármennyire is felvidítja a lelket, ha szubjektíve. Még nem árnyalja a képet a hatalmas, szájt tátva fenyegetően ívelő agyar, amely minden vízilovat – faja válogatja – mázsányi vagy tonnányi veszedelemmé avanzsál az afrikai ötök…
-
Az Őrző
Erő. Bátorság. Dicsőség. Bölcsesség. Bika, oroszlán, sas és ember. A emberbőrrel bevont falu mennyei városok őrzői. A hatalom oszlopai, a hatalomé, amely felüláll az egyénen, szentesíti a szenvedést, az embert istenné és szolgává teszi. Épít és rombol. Nyúz és szaporít. Birodalmat épít, városokat pusztít. Hitet ad és hitet űz. Valahol a sivatagot átszelő folyamok partján civilizációvá sűrűsödő küszködés megteremtette a szervezetet, a hierarchiát, amely államként kelt önálló életre. Az élenjárók érve, az alantasok utolsó reménye lett az a hit, hogy a hatalom égből jött, az ég védelmezi, az elfogadás pedig belépőt jelent egy sosemvolt másik világba. Lamasszu, a sasszárnyas, oroszlánfarkú bikaember védelmezi a rendszert, egyértelművé téve, hogy az állam erőszak,…
-
Szevasz tavasz!
Mór teknős (Testudo graeca) A hideg sötétséget lassan átjárja a rothadásra ítélő napenergia, a szalmadombot bombázó fotonok utat találnak a szálak rései között. A melegség dominóelve lassan elér a mélyben lassan lélegző halomig, a páncélban rejtőző egykamrás szív lanyha lüktetését ritmikus dübörgőssé gyorsítva. Hormonok szabadulnak, vágy kél, utat törni szólít. A lomha halomban rejtőző izmokat aláveti a hüllőagy akarata, a teknő mozgásba lendül, maga után hagyva a téli menedéket. Az újjászületés fényárja maga felé hajtja a százmillió éves ösztön lényét. És ahogy kiér, a fényár borítja el magán hordozott védművéből a tavasz részegítő illatára kimerészkedő pikkelyes fejet. A bódulat eltart egy ideig, míg tudatosul méla páncélosunkban, hogy az újjászületéssel tennivalók…
-
Nővérek a vízben
Barna medve (Ursus arctos) Tavasz lett végre, zöldbe borulás, pezsgő vér, a reggeli csípős hideget oszlató napsugár rohamok a közelgő nyár ígéretét hordozzák. Mindez fürdésre csábít, bár, hogy azt élvezni is lehessen, azért elkel a vastag szőr és hájréteg. A medve bensőt bőven bundázzák ezek a kellékek, így nem is kell ellenállni a még dermesztő víz vonzásának. Együtt fürdés pedig nem lehet pancsolás és némi vízibirkózás nélkül. A medve egymaga él, a magány szeretetében – írják a szakkönyvek, pedig dehogynem kedvelik ők a jó társaságot, csak rá kell nézni erre a két nővérre is. Hosszú percekig figyeltem és fotóztam őket, ahogy elmerültek egymásban, az alkalmatlankodó fotósra ügyet sem vetve. Tavaszi…
-
Sárkánylovas
Zöld gyík (Lacerta viridis) és vándorsáska ((Schistocerca gregaria) Bátorság vagy butaság? Dúcidegrendszernél ne számítsunk csodára, de azért elvárható egy evolúciós terméktől, hogy legalább a leggyakoribb veszélyeket felismerje. A konkrét esetben egy olyan hüllőt a lábunk alatt, amely minket szeret elemészteni. Netán úgy gondolta, hogy egy téli álomból frissen ébredt, a napfényt még csak kóstolgató hidegvérű nem jelent veszélyt? Lehet, igaza van, a vakmerő húzás egyelőre bejött. Egy fotó erejéig. Aztán mi lett a sárkánylovas sorsa, nem tudhatjuk… lehet, emlékezete örökre bevésődik a sáskák történelmébe. Oszd meg, ha tetszett!
-
Házi és szalámi
Nem mondom, hogy minden házi szalámi finom, ez ugyanúgy lehetetlen, mint tanyasinak mondott csirkét kurkumasárgán komolyan venni. Ettem már olyat béltölteléket is, amitől a hideg rázott ki, de az tény, hogy egy jól elkészített és megfelelően füstölt házi szalámi vagy kolbász utolérhetetlenül finom. És még fotózni is öröm az szereplésével gazdagított csendéleteket, arra gondolva, miként tesszük utána magunkévá a modelleket. Jó étvágyat! Oszd meg, ha tetszett!
Ezeket is érdemes megnézni
Parizerkrémmel töltött kifli
Lucullus rulez: szarvas steak a tányéron
Apró csendélet
-
Öröklődés
Bennett-kenguru (Macropus rufogriseus) Van, amikor nem lehet kétség az apa kilétét illetően. Bár az emberi leleménnyel nem lehet versenyezni holmi bizonyítékokkal, mint például az egyszeri hellén királynő esetében, aki csokiszínű csemetének adott életet. A legkézenfekvőbb magyarázat helyett inkább előjöttek a tudorok azzal, hogy a hölgy az uralkodói megfoganás után túlságosan rácsodálkozott a plafont ékesítő festmény egy szerecsen tagjára. A fáma szerint a férj bevette a mesét, vagy csak úgy tett, hiszen egy király felesége felette áll minden gyanún. A kenguru hímek egyszerűbb lelkek, a leendő apaság kérdését előre döntik el némi bunyóval, utána nem sokat törődnek az eredet kérdésével. Igaz, a csemetével sem, jó és biztos helyen van az anyával.…
Ezeket is érdemes megnézni
Majomfogó
Tanúlságos közlés az madárról, amelynek hű hitvese befalazá magát
Tigrisfagyi
