Borzas gödények (Pelecanus crispus) Csontig hatol a hideg nedvesség, a tél halált hordozó leheletének erezeteként játszanak a csupasz fatorzók, előtérben pedig borzongó pelikánok bújnak magukba. Mennyivel könnyebb lenne álmodva átvészelni a halódás hónapjait, bízva az örök üde újjászületésben! Nekünk, tollasoknak és csupaszfenekűeknek nincs olyan szerencsénk, mint a mocsár teknőseinek… Nekünk marad a téli lehangolódás. Pedig meg lehet találni a múló jelen szépséget a kietlenségben is. Hiszen, ha jobban megnézzük, mintha táncolnának a fák a sejtelmes ködben, a gödények eleganciáját sem érheti leszólás, ahogy vigyázzák párban a dombjukat, a színek sem tűntek el teljesen ebből a világból. És legalább nem izzadunk.