Annak ellenére, hogy elátkozott ateistaként képtelen vagyok elhinni az emberiség történelmét végigkísérő tündérmeséket, nem tagadom, hogy megkap az ezen hitekben rejlő misztikum. Vagyis nem a hit tárgya, hanem maga a hit és annak kifejeződése, mint az emberi természet alapvető eleme. Ennek részeként legalább annyira átérzem a történelmi templomok hangulatát, mint azok, akik a vallásukat élik meg a falak között, vagy pusztán csak viszketnek a bűneik. Nyilván nálam a spiritualitás kifejezése a fotózás eszközével inkább csak egy kirándulás a transzcendentális percepcióba, mint annak valós átélése, de jól van ez így, számomra ennyi bőven elég. A fotók amúgy a franciaországi Brive-la-Gaillarde Szent Mártonnak szentelt, több mint ezeréves templomában készültek.