-
Minden kezdet nehéz, de ha túl nagy békát nyelünk, a vége se lesz happy end
Vízisikló (Natrix natrix) és barna varangy (Bufo bufo) Láthatóan nem szenvedett önbizalom hiányban az a vízisikló, amelyik nekilátott a hatalmas varangynak azon a lomha nyári délutánon. Tágult a kígyószáj, de puffadt a béka is, epikus küzdelmük gigászivá dagadt. Talán már meg is bánta a ragadozó cső, hogy a tömeg jelentette szupernormális inger rávezette a dagadék békára, persze, ha azt feltételezzük, hogy egy hüllő képes bármit is megbánni. De nincs más út, a kígyók nem kóstolgatnak, nem rágódnak a dolgokon, ha egyszer beindulnak, ott haladni kell. Ha nem megy, jön a mindent feladó öklendezés, és a varangy örülhet, ha még képes felfogni a szerencséjét. Vajon mi lett a vége? Nem volt…
-
A krokodil fióka
Tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis) Valamit nem lehet megunni. Ilyenek például a belga sör, az önsajnálat, az erdei futás és természetesen a krokodilfiókák. Ez egyértelmű, elég csak rájuk nézni, de hogy is van ez a fióka név? Mármint krokodilnál? Legutóbb is belefutottam ebbe az elnevezési problémába, mármint az általa kiváltott ellenérzésbe. Az igaz, hogy az állatcsemeték elnevezésében néhol igencsak kevés a logika, elég csak a fókaborjúra gondolnunk, ami különösen borjúfóka-borjúként hangzik fene hülyén, emellett a tevénél se érthető, miért csikót pottyant, de a krokodilnál legalább van logika, hiszen tojásból kikelt madárrokonról van szó, még ha tollatlan is – bármily furcsán hangzik elsőre. Szóval maradjunk a fiókánál. Ha meg kicsit megnőnek, és…
-
Nyúl
„– Íme, Kerbenog barlangja – mutatott előre a varázsló. – Na jó, fedezzetek! – emelkedett fel Arthur. – Ki kit? – nézett fel rá meleg mosollyal Sir Lancelot. – Ti engem. – Már késő – intette le kétségbeesett arccal a mágus. Arthur visszahúzódott mellé: – Miért? – Itt van. – Hol? – Ott – intett a szemével Tim. A mező túloldalán, apró mozgó pontként egy nyúl tűnt fel. Egy fehérszőrű nyuszi, s látszólagos félénkséggel szimatolt körbe. Úgy tűnt, még nem vette észre őket. Arthur nem értette a dolgot: – A… nyúlon túl? – Nem, a nyúl az. – Aahh! – állt fel dühösen a király. – Vén, hülye buzeráns! –…
-
Psziché Ámor nélkül
Hajlamosak vagyunk mindenben jelet látni, a jövő vektorait, a felsőbb akarat útmutató megnyilvánulásait. A szépség jóságot feltételez, ahogy a rútság az ártó akaratot, mintha bármi köze lenne az esztétikának a funkcióhoz. De mi más lehetne a pillangó, a görög Psyche, mint az undormány és az élet mocskában csúszómászó hernyó szőrös bőrében élő, majd bábkoporsóból feltámadó, minket gyönyörködtető szabad lélek? Amelyet az Erosz keltette vágy ejt rabul, hogy világra hozza a gyönyört. Ez persze már a görögökre jellemző erőltetett filozófiai tanmese. Nyilván nem miattunk és a tanulságot erőltető meséink miatt ilyen szép színesek a pillangók, de vajon mi értelme? Egyrészről a szárnyak mintázata és élénk színe képes beszaratni a potenciális ragadozókat.…
Ezeket is érdemes megnézni
Tökragadozó
Daruminta az égen, avagy egy elrontott fotó szépsége
A krokodil fióka
-
Árnyékra vetődve
Guanakó (Lama guanicoe) Olyan fura, nyakigláb, se szaga, se színe. A napvilággal együtt látta meg, azóta hű társa, de csak a fényben kíséri, hol ezen az oldalon, hol a másikon. Néha a feje megnyúlva tűnik tova, máskor apró foltként szinte has alatt van. Hiába minden ügyesség és ravaszság, nem lehet elkapni… vagy csak még nincs meg a kellő gyorsaság. De meglesz előbb-utóbb, van rá egy élet, hogy elérjük az árnyékunk! Oszd meg, ha tetszett!
Ezeket is érdemes megnézni
Porferedő
Pókszabású
Daruminta az égen, avagy egy elrontott fotó szépsége
-
Héjastul, hímnőstül
Guyanai krokodilteju (Dracaena guianensis) Mondhatnánk, hogy magyar ember csigát nem eszik, mint azok a fránya francúzok és taljánok, pedig aztán de, a középkorban még igencsak ínyencségnek számított a Kárpátok medencéjében. Vajban pirítva éppúgy, mint héjába visszatöltve kisütvén, hogy végül eltűnjenek a sűrű bajusszal övezett, öblös vitéz szájakban. A katolikus egyház is elől járt a puhatestűek népszerűsítésében, hiszen böjti éteknek nyilvánította a csigát, lenullázva az élvezetéért járó bűnhődést, amely alapján most már tényleg felmerül a kérdés, hogy miért nem csigákat akasztunk le a karácsonyfáról szaloncukor helyett. A nemzeti identitásunk kialakulásának kulináris vonatkozásait mindenesetre hiányos ismereteim miatt hanyagoljuk, inkább térjünk vissza arra a lényre, amely az egyik legnagyobb csiga-fan: a krokodilteju. A…
-
Nyolcadik
Sivatagi vándorsáska (Schistocerca gregaria) Pár éve esett meg, miután Sharm El Sheikh-nél egymás után csócsáltak meg a feltehetően nem ilyen élményre befizető turistákat a cápák, az egyiptomiak Izraelt vádolták meg a fenevadak kiképzésével. Mert mindennek oka van, tragédiák csak úgy nem történnek, hanem mindig a megfelelően rossz szándék szüli őket. A zsidók meg nem először vetnek be biológiai fegyvert, ráadásul akkor is az egyiptomiakkal szemben tették a változatosan kimért csapások egyikeként. Nyilván megérdemelté a fránya iszaptúró és gúlarakó egyiptomi nép az éhenhalást, csak mert összekapott két fejes az Örökkévaló rendezése szerint – ami bizonyítja, hogy bár jóságosnak nem nevezhető, de azért van Őneki humorérzéke, még ha elég fekete is. Szóval,…
Ezeket is érdemes megnézni
Képzavar a köbön: hogyan lett szirénből sellő, majd tehén?
Mami a diszkóban
Diótörő
-
A varangy döge
Nincs ellenállás, csak halott beletörődés. A félig nyitott halszáj nem sóhajra nyílik a ragaszkodó varangy lángoló ölelésében, hanem tárva hagyott kapuja a távozó léleknek, amely ennél méltóbb megtisztelését vágyta elhagyott törpe harcsatestének. Memento mori – könnyű ezt mondani, de a békavágy ködét nem oszlathatják fel a gyászos gondolatok, az élet megbicsaklott algoritmusa ölelésre ösztönöz, vak ragaszkodásra a kiüresedett testhez, amely már nem lehet bölcsője semmilyen éltető csírának, pusztán csak tárgya a vak vágynak. Nincs teremtés. Csak torz párosodás, így marad az önimádó szenvedély, a gyalázat és a dögszag. Oszd meg, ha tetszett!
-
Egy tálból kukacozni
Barnafejű pókmajom (Ateles fusciceps) és bolíviai mókusmajom (Saimiri boliviensis) Az együttélés sosem egyszerű. Lehetsz a big boss, az apróságok szemtelenségével szembesülnöd kell, amivel a fizikai hátrányukat ellensúlyozzák. Ha meg te kényszerülsz pofátlanságra , azért csak jó figyelni, hol húzódik a főnök türelmének határa. Sőt, ha jól taktikázva barátkozol, a pofont nem te kapod, hanem a veled törtető, hasonszőrű vetélytársad. Az ember által tökélyre vitt majompolitikában az alsók és felsők igazsága csak látszólag mutat kibékíthetetlen osztálykülönbségeket, az egyéni boldogulás kívánása a biológiánkból fakad, nem valamiféle társadalmi ideából. A lényeg, hogy jusson kukac a tálból. És jóval több, mint a hozzánk hasonlóknak. Persze, le is mondhatunk minderről, bölcs majomként, sztoikus nyugalommal a…
-
Csupafog mosoly
Tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis) A törzsfejlődés megszokott képe, ahogy apró parányokból a többsejtű agyatlanokon átgázolva, a tollas-szőrös agyasokat lesajnálva jutunk el a koronát uraló csúcsproduktumig, vagyis magunkig. Oké, egyedüliként rendelkezünk azzal képességgel, hogy magunkat a legtökéletesebbként ábrázoljuk, ami tényleg nem kis teljesítmény. Egy gőte biztos nem lenne erre képes, ahogy arra sem, hogy kétéltű politikusok szólamaival süsse ki az agysejtjeit. Viszont, ha több más dolgot nézünk, elkeserítően lebőgünk. Például nézzük a fogsorunk. Se nem félelmetes, sem nem erős, gyorsan törnek és nem pótlódnak, szórjuk el őket az éveinkkel. Silány termék, okkal röhög ki minket fullos fogsorát villantva egy krokodil. Bezzeg náluk folyamatosan pótlódik, ami az erős használatban kihullik. Kiegészülve a…
