-
Niall Ferguson: A tér és a torony
Kedvelem Ferguson könyveit, mert amellett, hogy a klasszikus történetírás jegyében ír, nem kötik a dogmák, és keményen leszámol le a közhelyszerűen, az iskolai tananyagokban és délibábos misztikusok kreálmányaiban egyaránt továbbélő tévhitekkel. Tőle ugyan…
-
Kettle tengeri sós-balzsamecetes chips
A kedvenc szemét kajám a chips, és bizony, be kell látnom, mint a megcélzott fogyasztói réteg képviselője, rám is hatott a pofás csomagolás. Mert valóban ízléses, nem hivalkodó, hanem minőséget sejtető a borítás,…
-
Nnedi Okorafor: A halálmegvető
1994. Egy kis afrikai ország, Ruanda hutu lakosai a rádió kedélyes csótányozó felszólítására felkerekedtek, hogy ásót, kapát, pontosabban macsétát ragadjanak, és nekiálljanak kiirtani tuszi polgártársaikat. És olyan buzgalommal tették, hogy 100 nap alatt…
-
My Name is Mud (Primus)
„A nevem Mud, Nem összekeverendő Bill-lel vagy Jack-kel, esetleg Pete-tel vagy Dennissel A nevem Mud, ahogy mindig is az volt, Mert én vagyok a legunalmasabb kurafi, akit valaha is láttál” A Primus az…
-
Szivárványos egyszarvú pillangócica
„Szürke világ színekért kiált” – harsogta a jobb sorsra lett volna érdemes hajdani Necropsia énekese, de arra ő sem gondolhatott, hogy a 2010-es évek végére éppen egy csupaszín cukiság fogja elhozni a világvégét.…
-
Lawrence Norfolk: John Saturnall lakomája
Norfolkot a Lempriere-lexikon és A pápa rinocéroszának elkövetése után egyfajta angol Umberto Eco replikaként ünnepelték. Pedig pusztán annyi a hasonlóság, hogy mindketten aprólékosan felépített, hatalmas tudástérben bonyolították a regényeik cselekményét, átszőve a történetek…