-
Borgiák ékszere
Rettenetes nyílméregbéka (Phyllobates terribilis) Természetesen a Borgiáknak csak annyi közük van a címben szereplő csodaszép békákhoz, hogy rendkívüli volt a családi vonzódásuk az életpályamódosító kemikáliákhoz, és ha ismerték volna ezeket a rettenetes kolumbiai drágaköveket, nem maradtak volna riválisaik. Mert mi rettenetesebb lehetne egy olyan biológiai méreggyárnál, mint amelynek a magyar és tudományos nevében is ott szerepel a rettenetes szó? Ezek a nyílméregbékák a világ legmérgezőbb állatai közé tartoznak. A bőrmirigyeik az úgynevezett batrachotoxint termelik, amelynek 1 milligrammja akár 20 bíboros kiiktatását is eredményezheti, vagy akár két elefántét. Bár az utóbbi példát nem igazán értem, ki akarna békát nyeletni egy elefánttal? Pláne kettővel? Amúgy ezek az aranyos békák csak vadon ilyen…
-
Béka öleljen!
Dél-afrikai karmosbéka (Xenopus laevis) Majd mindenkinek van egy paraállata. Engem például a piócák borzongatnak meg, sokkal többen irtóznak a kígyóktól, madaraktól, rovaroktól, pókoktól vagy a bohócoktól. Tekintélyes tábor a békaundorodóké, amely egy kedves levelibékát nézve kevésbé érthető, bár a varangyokat tekintve talán… A karmosbéka viszont nem tűnik fenyegetőnek emberi szemmel. Bezzeg béka szemmel! A világ kétéltűire mért csapása horrorisztikus. Ugyanis ő a terjesztője egy afrikai gombafajnak, amelynek becsületes tudományos neve Batrachochytrium dendrobatidis – amelyre maga immunis, de más békák nem. Ahogy elterjedtek a világon a karmosbékák, mint kedvelt laboratóriumi állatok, úgy terjesztették a kórt. És pusztulnak a békák – hiába van két éltük is. Oszd meg, ha tetszett!
-
Minden kezdet nehéz, de ha túl nagy békát nyelünk, a vége se lesz happy end
Vízisikló (Natrix natrix) és barna varangy (Bufo bufo) Láthatóan nem szenvedett önbizalom hiányban az a vízisikló, amelyik nekilátott a hatalmas varangynak azon a lomha nyári délutánon. Tágult a kígyószáj, de puffadt a béka is, epikus küzdelmük gigászivá dagadt. Talán már meg is bánta a ragadozó cső, hogy a tömeg jelentette szupernormális inger rávezette a dagadék békára, persze, ha azt feltételezzük, hogy egy hüllő képes bármit is megbánni. De nincs más út, a kígyók nem kóstolgatnak, nem rágódnak a dolgokon, ha egyszer beindulnak, ott haladni kell. Ha nem megy, jön a mindent feladó öklendezés, és a varangy örülhet, ha még képes felfogni a szerencséjét. Vajon mi lett a vége? Nem volt…
-
Megfelelő mese
Hol volt, hol nem volt, ha nem is az Óperenciás-tengeren túl, hanem egy tündérszép tó közepén, a vízililiom széles levelén trónolt a Békakirály. Ő volt, aki a tavacskát megvédte az idegenül kuruttyoló betelepülőktől, és gondosan vigyázta az ebihal porontyok hadát, amelyet olyan békával nemzett, aki nő volt. Sok barátja volt, akiket családjával együtt meghívott a vízen úszó levélre, hogy együtt élvezzék a tó gazdagságát és szurkoljanak a víztükrön cikázó molnárkáknak. Boldogan éltek, mind a leveleken, mind a vízben élők, bár állandóan ott ártalmaskodott az irigy, rút varangy, aki rendszeresen küldte az idegen szívű kétéltűit, hogy elhitesse, nem az övék a tavacska. Nem kell azonban a békákat félteni, megküzdenek a maguk…
-
Legyek ura
Barna varangy (Bufo bufo) Kevés van, mi nagyobb viszolygást váltana ki, mint a „varangyosbéka”. Nem félelem ez, mint amit sokan a kígyók és pókok láttán éreznek, hanem mélyből fakadó, tömör undor a néplélekben. Rücskös, mérges bőrű, hideg vérű dagadék, vigyázni kell vele, mert jól szembepisil, amelybe jól belevakulunk már ősidők óta! Annyi igaz, hogy nem érdemes nyalogatni, de amúgy természetesen teljesen ártalmatlan lények, nem ölnek sem gyilkos pillantással, sem precíziós húgyrakétával. Magam például kifejezetten megörültem, mikor megláttam magát a Varangykirályt, ahogy büszkén ügyelte birodalmát. Törekedtem arra, hogy alulról fényképezve emeljem tovább a fenségességét, a békaperspektívának a lehető legtöbb értelmet adva. Oszd meg, ha tetszett!
