Árnyékra vetődve

Guanakó (Lama guanicoe)

Olyan fura, nyakigláb, se szaga, se színe. A napvilággal együtt látta meg, azóta hű társa, de csak a fényben kíséri, hol ezen az oldalon, hol a másikon. Néha a feje megnyúlva tűnik tova, máskor apró foltként szinte has alatt van. Hiába minden ügyesség és ravaszság, nem lehet elkapni… vagy csak még nincs meg a kellő gyorsaság. De meglesz előbb-utóbb, van rá egy élet, hogy elérjük az árnyékunk!