Előásva

Nem a halál, hanem a hajdanvolt élet emléke sejlik a homoksírjából előrégészkedett csontokból. Teljes fogsora fiatal korát mutatja, arányos koponyája szerint szép arcú nő lehetett. A tragikus sorsú Pétermonostora földje fogadta magába, talán éppen annak végóráiban, a mongolok rövid, de annál apokaliptikusabb uralma alatt. A puszták népei a túlvilágra gyűjtötték alattvalóikat, ezért lelkiismeret-furdalás nélkül öldököltek. A világnak nem először jött el a vége, és nem először támadt fel hamvaiból egy elpusztult civilizáció. Vége lett azóta a végítélet lovasainak is, koponyájuk éppúgy a földbe ragadt, mint az áldozataiké – az elfeledés birodalmában nincsenek se urak, se szolgák, csak a néma csontok.