-
Bioport állattár: Ismeretlen ismerős – Tíz mínusz egy tény a rozsomákról
Annak ellenére, hogy ez az állat Európában is él, abszolút nem él a Kárpát-medencében rekedt népünk köztudatában. Pedig igazán izgalmas emlősről van szó, amely kifejezetten népszerű és hírhedt az északi tájakon. Ő nem más, mint a rozsomák, vagy másik nevén torkosborz. Lássunk tehát – a YouTube divatjának megfelelően – 10 tényt róla, amelyből egy azonban merő hülyeség. Hogy melyik az, majd a végén derül ki, addig csak törje mindenki a fejét rajta! Oszd meg, ha tetszett!
-
A sas lenéz
Óriásrétisas (Haliaeetus pelagicus) Könnyen megy a tekintélyteremtés annak, aki a legnagyobb, főleg, ha a sasok között a legnagyobb. A ragadozó madarak királyaként nézett le arra az egyszerű, földhöz ragadt halandóra, amely adott esetben magam voltam. Átélhettem, hogy érezhette magát Fehérlófia, mikor jegy nélkül felkérezkedett a griff hátára buszozni a felvilágba. Szigorú arcél, átható sasszemek, fejedelmien lenéző póz a fényképezőgép fókuszában. Ő a Bering-szoros szárnyas ura, amelynek 240 centiméteres szárnya közel 9 kilogramm súlyt hordoz, no meg hatalmas karmokat, mint fegyverzetet. Oszd meg, ha tetszett!
-
Béka szépségtelenül
Vietnámi mohabéka (Theloderma corticale) Nem mintha számítana is valamit, de ez a béka rettenetesen csúnya. Úgy néz ki, mint egy két éltű bőrbetegség, amelyet már megpillantva is terjeszti a leprát. Természetesen nem azért ilyen, hogy a humán jellegűeket esztétikailag terrorizálja, egyszerűen csak ez a legjobb álca abban a környezetben, ahol él, vagyis Kína, Laosz és Vietnam határvidékének szubtrópusi erdeiben. Illetve egy terráriumban a Lodzi Állatkertben, bár ott csak annyira van szüksége erre a kamuflázsra, hogy túl sokan ne bámészkodjanak az üvegre tapadva. #kétéltű #béka #békák #ronda #állat #vietnám Oszd meg, ha tetszett!
-
Teknős godzilla
Aligátorteknős (Chelydra serpentina) Ha szörnyeket kell alkotnunk, elménk szülöttei sárkánygyíkok, kígyók, pókok és rücskös rovarok lesznek, de semmiképpen sem teknősök. Hiszen hogyan is lehetne a jámbor és balga tekintetű teknősbékákkal riogatni a csemetéket? Mondjuk a tengeri teknősök tudnak veszettül harapni, de belőlük sem nézzük ki a veszedelmet. Annál inkább az aligátorteknősből. Látszatra olyan, mint a teknősök frankenstein-i lénye, a rettenetes kreálmány, amely úgy néz ki, mint egy úszó és rücskös harapófogó. Természetesen, nincs szó valami ördögfattyáról, ez csak egy amerikai teknős, amelynek egyetlen „bűne”, hogy tökéletes ragadozó. Egyben nemkívánatos veszélye a hazai állatoknak, miután elkezdett terjedni Európában is – a gyengébb képességű hobbiállattartók jóvoltából, akik kitették a természetbe, miután túlzásba…
Ezeket is érdemes megnézni
Hiéna büszkeség
Medve, ha játszik
Hat állítás a medvékről… igazak, vagy hamisak?
-
Bioport felfedező: Lisztkukac ropogtatva!
Ki meri bevállalni a rovarcsipszet? Egyáltalán, mi a fene szokás a rovarevés? Netán romba dönti a hagyományos értékeinket? Esetleg ez az élelmiszeripar válasza a környezet válságára? Azt nem ígérem, hogy ezekre a kérdésekre választ kap-e az, aki végignézi a videót, de az ki fog derülni, ehető-e a csehek remeke, a lisztkukac csipsz BBQ ízesítéssel! Oszd meg, ha tetszett!
-
Hippicsimpánzok
Bonobó (Pan paniscus) 6 millió év. Mindössze ennyi éve élt a csimpánzokkal közös ősünk. Azóta sok-sok faj tűnt fel és el az ember ágán, mígnem csak egy maradhatott. A csimpánzoknál viszont kettő. A bonobó és a csimpánz közös őse 2 millió éve élt, mikor a populációit a Kongó folyó kialakulása elszakította egymástól. Ebből kifolyólag a „békés” bonobó nem közelebbi rokonunk, mint az „erőszakos” csimpánz, bármennyire is szeretnék ezt hallani azok, akik az ember alapvető jó természetében hisznek. Hiszen a „make love not war” roppant szimpatikus hippiszlogen a bonobók szociális életében valóban törvényerejű. Persze nem olyan idilli a kép, mert az újabb kutatások szerint azért nem mondhatók teljesen békésnek, tudnak ők…
-
A nyerges tapír
Ázsiai tapír (Tapirus indicus) A tapírok igazi őskövületek, nem sokat változtak azóta, amióta több mint 20 millió éve megjelentek. Csekély értelmű, de vastag bőrrel védett páratlanujjúak, mókás rövid ormánnyal. Többnyire Dél-Amerikához kötjük őket, de őshazájuk Eurázsia, onnan kerültek előbb Észak-Amerikába, majd tovább a csatlakozó déli Amerikába. Alakra ugyanolyanok, viszont az ázsiai sokkal divatosabb, vagyis pandásabb a mintát tekintve. Viszont a többnyire jámbor amerikai tapírhoz képest meglepően harcias természetűek, de ez nem csoda a fejvadászok földjén. Oszd meg, ha tetszett!
Ezeket is érdemes megnézni
Váztyúk
Hat állítás a medvékről… igazak, vagy hamisak?
Tom és Jerry Live Show
-
Bronzsárkányhal
Arapaima (Arapaima gigas) Úgy néz ki, mintha egy bronzkorban kovácsolt sárkány lenne. És hatalmas, majdnem 3 méteres és 2 mázsás is lehet, az egyik legnagyobb édesvízi szörny. Ő az arapaima vagy pirarucu, mert egy rendes amazonászi halnak csak indián legyen az összes neve, beleértve a tudományost is! Enyhe elégtétel azért, mert egy kontinens teljes őshonos lakosságát egy gigászi tévedés alapján neveztünk el. Az arapaima igazi túlélőgép, mindet zabál, ami a hatalmas szájába belefér, az úszóhólyagjával is képes lélegezni, mint valami kezdetleges tüdővel. A 23 millió éves őse pont úgy nézett ki, mint a mostani amerikai leszármazottja, így a legősibb édesvízi halak közé tartozik. Az emberek szeretik őket. A húsát megenni,…
-
Borgiák ékszere
Rettenetes nyílméregbéka (Phyllobates terribilis) Természetesen a Borgiáknak csak annyi közük van a címben szereplő csodaszép békákhoz, hogy rendkívüli volt a családi vonzódásuk az életpályamódosító kemikáliákhoz, és ha ismerték volna ezeket a rettenetes kolumbiai drágaköveket, nem maradtak volna riválisaik. Mert mi rettenetesebb lehetne egy olyan biológiai méreggyárnál, mint amelynek a magyar és tudományos nevében is ott szerepel a rettenetes szó? Ezek a nyílméregbékák a világ legmérgezőbb állatai közé tartoznak. A bőrmirigyeik az úgynevezett batrachotoxint termelik, amelynek 1 milligrammja akár 20 bíboros kiiktatását is eredményezheti, vagy akár két elefántét. Bár az utóbbi példát nem igazán értem, ki akarna békát nyeletni egy elefánttal? Pláne kettővel? Amúgy ezek az aranyos békák csak vadon ilyen…
-
Magyar, szürke, marha
Szilaj, hatalmas, már fellépésében is idézi a puszta vadságát: ez a mi hungarikum kérődzőnk, a szürke szarvasmarha. Régen ősmagyarnak tartották, de valószínűleg inkább a kunok hozták magukkal a tatárjárás után, hogy az addig elterjedt, jóval kisebb marhafajtát felváltsa. Az igazi vadtulok fellépésű húsmarha már a középkorban a meghatározó exportcikkünkké vált, lábon hajtották a külhoni vásárokba. Aztán nem állta a versenyt a „modernebb” marhákkal, majdnem ki is pusztult. De mit ér a puszta a szürke marha nélkül? Életben kellett maradnia, ahogy a puszta romantikájának is. Oszd meg, ha tetszett!
