-
Ahogy tetszünk
Vajon mit venne észre legnagyobb különbségként az egyszeri múltszázadbeli múzeumlátogató, aki véletlenül egy óegyiptomi időhurokba esve hirtelen a mában találná magát? Feltételezhetően azt, hogy a modern kor látogatója háttal élvezi a művet, de olyannyira, hogy még csücsörít is hozzá, miközben a feje elé tart valami kütyüt. Talán speciális tükör lenne az, amely újabb dimenzióit tárná fel a már agyonelemzett festményeknek? Dehogy, kutyát sem érdekel a mű, az csupán kiegészítője önnön tökéletességünk újbóli megerősítésének. Selfienek hívják, amely a lehető legtökéletesebb szó erre, hiszen magunk állandó középpontba helyezését szolgálja. Nem az élmény és új ismeretek befogadását örökítjük meg, hanem az egónkat erőltetjük minden helyzetre. Fura egy ellentmondás ez, de sok ilyen van,…
-
Miért tengeri, miért malac?
Tengerimalac (Cavia porcellus) A hülye fajnevek versenyében méltán indulhatna ez a jobb sorsra érdemes rágcsáló. Kezdve azzal, hogy nem malac, de még csak nem is tűnik annak, még alulnézetből sem. Jó, visítani tud, de erre még egy megtaposott lábú óvodáskorú képes, aztán kapjuk a kiérdemelt pofont az anyukától, ha lábbal söprés közben még le is malacozzuk a csemetéjét. De ha már disznónak nevezik, vajon miért lett tengeri? Oké, van tengeri uborka, tengeri darázs és tengeri tehén, sőt tengeri szerzeteseket és tengeri hajadonokat is tudni véltek a bestiáriumok élénk szexuális fantáziával megáldott csuhás firkászai, de ezek legalább tényleg sósvízben áznak. Viszont a tengerimalacnak köze nincs a tengerhez, de még a vízhez…
-
Ékszer
Görög teknős (Testudo hermanni) Fura dolog, ahogy viszonyulunk a hüllőkhöz. Fóbia és undor, eredendő bűn és krokodilkönnyek… csupa csúnyaság, amit társítunk hozzájuk. Kivéve a teknős. Őket szeretjük, tartják a világmindenséget, komótosan bölcsek, de még Akhilleusz sem tudja őket utolérni, és döcögő ékszerek a kertben, a szomszédok ámultatására. Pedig, nem túl okosak, finoman szólva, kézbe veszve nincs farkcsóválás, esetleg dorombolás, csak többnyire megnyílik a végcsatorna nyílása és jön ki egy dobozni húgy és kaki. De nem lehet tagadni, hogy mennyire bájos egy kisteknős, röviddel a lágyhéjas létszakasz után, és persze később is! Oszd meg, ha tetszett!
-
Evezősök
Már nincsenek meg az evezők… csak a nekifeszülő munkások, együttes erejükkel lendítve mozgásba a hajót, amely ki tudja, mit szállít. Talán óriás legókockákat piramisépítéshez, talán áldozati állatokat, esetleg a megboldogult fáraó lelkét és ingóságait a túlvilágra. Józan ésszel egyik se ér annyit, hogy az egyszeri ember rokkanttá görcsölje magát érte, de a magasztos célt kijelölő értelmet sosem érdekli a kicsinyes nyűgösködés. Cserébe öröklétbe kövült szobrocskákban végzik a munkás lelkek, az egyiptomi faragók szorgalmának hála, sosem véget nem érő hajtással szolgálhatják az aszott múmiává szűkült fáraót. Lehet pont azt, aki ott fekszik a szomszéd vitrinben… Oszd meg, ha tetszett!
-
Ka-moho-alii
Homoki tigriscápa (Carcharias taurus) Túlélés formálta szimmetria, a tökéletes ragadozó százmilló éves szubsztanciája. Gyilkos intelligencia, amely bevált minden egymást váltó uralkodó csoport ellen, borotvaéles fogak darabolták az áldozatok húsát, a hüllőktől az emlősökig. Hogy aztán egy másfajta, minden addiginál önpusztítóbb intelligencia tegyen pontot az evolúciós történet végére? Cápauszony a levesben cirkál, a rettegett fogsorok óceánáriumokban csillanak, a cápamájat a mikroműanyag és higany hizlalja… Ka-moho-alii alkonya már régen eljött, de vajon mi magunk túléljük-e a tengerek isteneit? Oszd meg, ha tetszett!
-
Űrállomás vagy passiószimbolika?
Kék golgotavirág (Passiflora caerulea) A nevét az utóbbiról, a passióról kapta, miután a korlátlan fantáziájú és korlátolt elméjű teoretikusok számos isteni jelet véltek felfedezni a virágában. Ilyen az, ha valakinek mindenről csak ugyanaz jut eszébe… például valakinek erről a szép és különös virágról a szenvedés. Hogy ne ússza meg senki ezt, idézem : „A háromágú bibe jelenti a három szöget, amellyel Jézust a kereszthez szegezték; a magház a keserű kelyhet, amelyet ki kellett innia; az öt portok az öt sebhelyet, szív alakú magjai pedig a szerető szívet. A 72 szálból álló sugárkoszorú utal a töviskoszorú hagyomány szerinti 72 tövisére; a hármasan szeldelt lomblevél a lándzsa hegyeit, a kapaszkodó kacs a…
-
Kölyök és még kölyökebb
Bolíviai mókusmajom (Saimiri boliviensis) Örökké kíváncsi és örökké mozgásban lévő banda a bolíviai mókusmajmoké, fotózni az egyik legnagyobb kihívás annak ellenére, hogy a kontúrosak és a színesek, és nem is bújnak el az objektív elől. Cserébe viszont egy pillanatra sem állnak le. Pedig jó fotótéma, kedves a megjelenése, a képe mint egy csíntalan gyereké, nagy feje is erősíti az infantilis megjelenését. Ha felnőttként is kölyökképű, milyen lehet kölyökként? Hát ilyen… Oszd meg, ha tetszett!
-
Gyümölcsös szeptember
Egybibés galagonya (Crataegus monogyna) Nálam a szeptember többnyire a nyár halálát jelenti, vége az imádott forróságnak és persze eljő a korai sötétség is. Igazságtalan, el kell ismernem, hiszen ennek a hónapnak is megvan a magához való szépsége, amely különösen erdőkön és mezőkön járva szembetűnő. No, meg erdőszéleken, amely ez idő táj a roskadozik a bogyóktól, a dércsípést váró kökénytől a csipkebogyón keresztül a galagonyáig. Színpompázik tőlük a zöld cserjeszint az őszi napsütésben, amely kevésbé erősen barátságosabb fényviszonyokat nyújt, mint a nyári keménységében. Tehát elő a fotómasinákkal, és indulhat is a természet fotózása! Persze, megkóstolni sem tilos a mű élő tárgyait, még gyógyítanak is… Oszd meg, ha tetszett!
-
Porferedő
Böhm-zebra (Equus quagga boehmi) Mi lehet hangulatosabb fotótéma, mint a modell körül támadt terjedelmes porfelhő és napsugarak kombinációja képezte aura, amely kenterbe veri a hajmetálok ködgépét is? Zebracsikónk édesanyja meg is tett a hatásért mindent, bár elképzelhető, nem az én kedvemért vett látványos porfürdőt, hanem pusztán maga örömére. Mindenesetre, jó helyen álltam egy jó pillanatban, az alkalom pedig megszülte ezeket a fotókat. Oszd meg, ha tetszett!
-
Itt a piros
Vadászgörény (Mustela putorius furo) Vannak divatok a házi kedvencek tartásában is. A jó isten tudja milyen ok-okozati összefüggések dobnak felszínre egy-egy állatot. Volt időszak, mikor a vadászgörény volt népszerű, ami érthető, hiszen jópofa, örökmozgó állat, kellő értelemmel és csalafintasággal megáldva, szóval szórakoztató társ. Kb. 15 éve parkokban sokat lehetett látni, ahogy kukától kukáig kígyózva sétáltatják a gazdáikat, ma már viszont újra nagy feltűnést keltenek, annyira ritkák. Pedig nem újkeletű házi kedvenc, régóta tartja a Homo sapiens, de nem kis kihívást jelentenek, például alkalmatlan kezekben könnyen harapóssá válhatnak. Mármint kezekre harapóssá. Matyi, a fotón szereplő albínó viszont egy tündér, csak modellnek nehéz eset, egy pillanatra nem ált meg az örökmozgásban. De…
