-
Váztyúk
Házi tyúk (Gallus gallus domesticus) Csirke belső váza lerágott csontnak tűnhet, annyira hétköznapi végterméke a vasárnapi családi ebédeknek. Többnyire azonban részenként szembesülünk velük, túl sok figyelmet nem fordítva rájuk azon kívül, hogy hozzá rögzülő izom lerágásának kedvéért még az evőeszközöket sem illetlen mellőzni. Sőt, a madarakra jellemző könnyedsége okán jól repül, így a korhelyek még meg is dobálhatják egymást vele a lakoma feszültségét oldva, úgy, hogy komolyabb sérüléstől sem kell tartani, szemben egy halántékhoz koccanó marha lábszárcsonttal. A fentiek ismeretében érzem rendkívüli fontosságú hiánypótlásnak a fenti fotót, amelyből annyi minden kiderül a csirkék titkos belső életéből. Többek között az, hol is található a még a dinoszaurusz ősöknél is meglévő kívánságcsont,…
-
Baby face
Törpe víziló (Choeropsis liberiensis) A súlygyarapító mély álomból ébredő joviális arc állja a fák kopasz ágain átfolyó napfényfürdőt. Víziló bár, de mégse annyira, mint nem törpe rokona, amely inkább a folyó közegben lustálkodik. Ehelyett valamely árnyékos menedéket válasz, bár a napfény ellen is felkészült a biológiai védelme, amely ellenállóvá, egyben nyálkásan csillogóvá is teszik csupasz bőrét. Kerekded formája egy jóllakott csecsemőt idéz, nehéz ellenállni a cukiság rábélyegzésének, bármennyire is nincs értelme annak, ha objektíven nézzük, és bármennyire is felvidítja a lelket, ha szubjektíve. Még nem árnyalja a képet a hatalmas, szájt tátva fenyegetően ívelő agyar, amely minden vízilovat – faja válogatja – mázsányi vagy tonnányi veszedelemmé avanzsál az afrikai ötök…
-
Az Őrző
Erő. Bátorság. Dicsőség. Bölcsesség. Bika, oroszlán, sas és ember. A emberbőrrel bevont falu mennyei városok őrzői. A hatalom oszlopai, a hatalomé, amely felüláll az egyénen, szentesíti a szenvedést, az embert istenné és szolgává teszi. Épít és rombol. Nyúz és szaporít. Birodalmat épít, városokat pusztít. Hitet ad és hitet űz. Valahol a sivatagot átszelő folyamok partján civilizációvá sűrűsödő küszködés megteremtette a szervezetet, a hierarchiát, amely államként kelt önálló életre. Az élenjárók érve, az alantasok utolsó reménye lett az a hit, hogy a hatalom égből jött, az ég védelmezi, az elfogadás pedig belépőt jelent egy sosemvolt másik világba. Lamasszu, a sasszárnyas, oroszlánfarkú bikaember védelmezi a rendszert, egyértelművé téve, hogy az állam erőszak,…
Ezeket is érdemes megnézni
Parton
Csirkemell paprikás gombával és juhtúrós galuskával
Macska és a kaktusz virága
-
Szevasz tavasz!
Mór teknős (Testudo graeca) A hideg sötétséget lassan átjárja a rothadásra ítélő napenergia, a szalmadombot bombázó fotonok utat találnak a szálak rései között. A melegség dominóelve lassan elér a mélyben lassan lélegző halomig, a páncélban rejtőző egykamrás szív lanyha lüktetését ritmikus dübörgőssé gyorsítva. Hormonok szabadulnak, vágy kél, utat törni szólít. A lomha halomban rejtőző izmokat aláveti a hüllőagy akarata, a teknő mozgásba lendül, maga után hagyva a téli menedéket. Az újjászületés fényárja maga felé hajtja a százmillió éves ösztön lényét. És ahogy kiér, a fényár borítja el magán hordozott védművéből a tavasz részegítő illatára kimerészkedő pikkelyes fejet. A bódulat eltart egy ideig, míg tudatosul méla páncélosunkban, hogy az újjászületéssel tennivalók…
-
Nővérek a vízben
Barna medve (Ursus arctos) Tavasz lett végre, zöldbe borulás, pezsgő vér, a reggeli csípős hideget oszlató napsugár rohamok a közelgő nyár ígéretét hordozzák. Mindez fürdésre csábít, bár, hogy azt élvezni is lehessen, azért elkel a vastag szőr és hájréteg. A medve bensőt bőven bundázzák ezek a kellékek, így nem is kell ellenállni a még dermesztő víz vonzásának. Együtt fürdés pedig nem lehet pancsolás és némi vízibirkózás nélkül. A medve egymaga él, a magány szeretetében – írják a szakkönyvek, pedig dehogynem kedvelik ők a jó társaságot, csak rá kell nézni erre a két nővérre is. Hosszú percekig figyeltem és fotóztam őket, ahogy elmerültek egymásban, az alkalmatlankodó fotósra ügyet sem vetve. Tavaszi…
-
Sárkánylovas
Zöld gyík (Lacerta viridis) és vándorsáska ((Schistocerca gregaria) Bátorság vagy butaság? Dúcidegrendszernél ne számítsunk csodára, de azért elvárható egy evolúciós terméktől, hogy legalább a leggyakoribb veszélyeket felismerje. A konkrét esetben egy olyan hüllőt a lábunk alatt, amely minket szeret elemészteni. Netán úgy gondolta, hogy egy téli álomból frissen ébredt, a napfényt még csak kóstolgató hidegvérű nem jelent veszélyt? Lehet, igaza van, a vakmerő húzás egyelőre bejött. Egy fotó erejéig. Aztán mi lett a sárkánylovas sorsa, nem tudhatjuk… lehet, emlékezete örökre bevésődik a sáskák történelmébe. Oszd meg, ha tetszett!
-
Házi és szalámi
Nem mondom, hogy minden házi szalámi finom, ez ugyanúgy lehetetlen, mint tanyasinak mondott csirkét kurkumasárgán komolyan venni. Ettem már olyat béltölteléket is, amitől a hideg rázott ki, de az tény, hogy egy jól elkészített és megfelelően füstölt házi szalámi vagy kolbász utolérhetetlenül finom. És még fotózni is öröm az szereplésével gazdagított csendéleteket, arra gondolva, miként tesszük utána magunkévá a modelleket. Jó étvágyat! Oszd meg, ha tetszett!
-
Öröklődés
Bennett-kenguru (Macropus rufogriseus) Van, amikor nem lehet kétség az apa kilétét illetően. Bár az emberi leleménnyel nem lehet versenyezni holmi bizonyítékokkal, mint például az egyszeri hellén királynő esetében, aki csokiszínű csemetének adott életet. A legkézenfekvőbb magyarázat helyett inkább előjöttek a tudorok azzal, hogy a hölgy az uralkodói megfoganás után túlságosan rácsodálkozott a plafont ékesítő festmény egy szerecsen tagjára. A fáma szerint a férj bevette a mesét, vagy csak úgy tett, hiszen egy király felesége felette áll minden gyanún. A kenguru hímek egyszerűbb lelkek, a leendő apaság kérdését előre döntik el némi bunyóval, utána nem sokat törődnek az eredet kérdésével. Igaz, a csemetével sem, jó és biztos helyen van az anyával.…
-
Élvefogó
Minden csapda velejárója a szép kilátás. Mármint annak ígérete. A legjobb csapdák azok, amelyek még akkor is fogva tartják vágyainkat és képzetünket ámításaikkal, miután magukba zárnak. Nyilván legyinthetnénk, hogy ilyen nincs is, ki az az idióta, aki ne ismerné fel a korlátokat! Pedig de, gondolkodó lényként hajlamosak vagyunk félretenni a gondolkodást, és elkerülni annak beismerését, hogy jól át lettünk baszva. Nagyon is jól meg tudjuk magunkat arról győzni, hogy a könnyű jutalom nem csali, hanem cél, a korlátok pedig a biztonságunkat szolgálják, nem a szabadságunktól fosztanak meg. Vagy, ha tudatában is vagyunk ennek, a biztonságérzetért beáldozhatónak gondoljuk azt. Csak kellő félnivalóval kell szolgálni ehhez. Akár még boldogok is lehetünk élve…
-
Tom és Jerry Live Show
Házi macska (Felis silvestris catus) Be kell vallanom, én Tomnak szurkoltam. Kezdjük azzal, hogy már a rajzfilmkészítők is eleve Jerrynek adták a több bónuszpontot, emellett ország világ a gyenge egér győzelmében a kisember ravaszság és merészség általi diadalmát látta az erősebb kutyával, pontosabban macskával szemben, szemet hunyva a nyilvánvaló esélyegyenlőtlenségre, ráadásul Jerry kifejezetten szemét húzásaira is. A macskák a természetben egyenlítenek, majd büszkén utaztatják áldozatukat, közszemlére téve azt. Nem tudom, vadmacskák is tesznek-e így, vagy a házikban alakult ki ez a szokás, hogy mutassák, mennyire hasznosak ők. Az biztos, hogy az a macsek, aki sűrűn produkálta így magát, nagyobb becsnek örvendhetett a magtárak környékén. Mert az egyiptomiak sem Jerrynek szurkoltak……
Ezeket is érdemes megnézni
Sárkánylovas
A nevadai atomrobbantások teremtették a viperagyíkokat?
Majomfogó
