-
Ki a főnök?
Ázsiai elefánt (Elephas maximus) Értelem és érzelem – már az ókorban is tudták, hogy az elefánt kitűnik a többi állat közül. Amit hajdan a rómaiak leírtak a cirkuszok véres porondján történtekről, hogy ezek az állatok én- és haláltudattal is rendelkeznek, azt később az újkor tudománya is igazolta. Sőt, ma már hajlamosak vagyunk nemes lelkű óriásként tekinteni rájuk, amivel persze éppúgy elrugaszkodunk a valóságtól, mintha csak több tonnás hústömegként látnánk őket. Többek között, ahogy az ember sem tudja legyűrni az ősi ösztönét a dominanciaviszonyok rendezésére bármely szociális szituációban, úgy az elefántok is szükségszerűen egyből beállítjuk a rangsort, amint találkoznak. Többnyire erőből. Ha közel egyelőek az erőviszonyok, a tárgyalások hosszabb ideig tartanak,…
Ezeket is érdemes megnézni
Modern dinók
A nevadai atomrobbantások teremtették a viperagyíkokat?
Fehér tündér
-
Brexit: The Uncivil War
„A legjobb propaganda az, amely láthatatlanul működik, és áthatja az egész életet anélkül, hogy a nyilvánosságban tudatosulnának a propagandista szándékai.” (Goebbels, 1933) Csak algoritmusok vannak. A politikusok 90%-a idióta. A népet ugyan nem minősíti a film, de ha a politikusokat maguk közül választják, sok jóra ne számítsunk. Az biztos, hogy nem az eszére hallgat az istenadta. „A demokrácia a csőcselék uralma.” Oké Platón, de hol vannak a bölcsek? Nem irányítanak, hanem manipulálnak, jól odabasznak egyet a regnáló hatalomnak, aztán hányingerrel küszködve lépnek tovább, hátrahagyva a társadalmi romhalmazt, amit előidéztek. Mint Dominic Cummings, a Brexit film kulcsfigurája, akinek egyetlen motivációja megmutatni az elkényelmesedett politikai elitnek, hogy mennyire elszállt felettük az idő.…
Ezeket is érdemes megnézni
Chester Zoo
Alcest: Spiritual Instinct
Me And That Man: New Man, New Songs, Same Shit
-
Négy lába van, pettyes, szervál, de nem párduc, mi az?
Szervál (Leptailurus serval) Jó pár éve egy forgalmas napon a szokásosnál érdekesebb párbeszédet vittem végbe két látogatónkkal. Ezt azért írom, mert sajnálatosan gyakori kommunikációs formula indításként: „mondd már meg, merre van a …?” Amire az adekvát válasz rendszerint a „jó napot kívánok” szokott lenni részemről, amivel vagy lefagyasztom az interakciót, vagy szociálisan konstruktív irányba terelem. Az említett beszélgetés ennél sokkal érdekesebb volt a témát illetően is, nem csak azzal, hogy a megfelelő társalgási szabályok szerint indult. Ama problémával szólítottak meg, hogy a szomszédságukban valami fura állatot tartanak, amely szerintük párduc, és nem tudják, hogy erre mit lépjenek. Pár pontosító kérdés után kiderült számomra, hogy az állat egy szervál, ami ugyan…
-
Pókszabású
Nem, nem pókmajom a fotó megfejtése, hiszen nem a dél-amerikai csupavégtag főemlős, hanem egy Brazza-cerkóf köríti a pókot a képen. Viszont ehhez a szakállszerkezethez kifejezetten jól illik a nyolclábú, mintha oda teremtette volna a majmok legfelsőbb sztájlisztja. Természetesen, teremtésről szó sincs, csak egy ablakon kibámuló majomról és az üvegen táncoló pókról, akik véletlenül egybeesnek egy sikeres kompozíció kedvéért. Oszd meg, ha tetszett!
-
Szemtől foggal
Tompaorrú krokodil (Osteolaemeus tetraspis) A legkisebb krokodilfaj, amely nem nő nagyobbra két méternél, és ebben benne van a farok legmesszebb csúcsa is, némi nyújtás után. Viszont legalább annyira erőteljes és határozott fellépésű, mint a nagy rokonok, főleg, ha csesztetve érzi magát. Az ekkor felvonultatott fegyverarzenál egyik legmeghatározóbb darabja a fotón is átütő hibátlan fogsor. Nem csak félelmetes, de jóval tökéletesebb is a mi főemlős alkatrészünknél, amely elkerülhetetlenül bekövetkező kihullása jelezte évmilliókig, hogy közel a game over. De ha ma már pótfogat viselünk, miért ne lehetne az krokodilfog? Mennyivel életvidámabb lenne a nagymama mosolya… Oszd meg, ha tetszett!
-
Alcest: Spiritual Instinct
Ki hitte volna hajdan, hogy a mesemetálból, pontosabban a festett arcú erdei gonosz manókat játszó, vagy éppen méretes pallosokat lóbáló, esetenként fatemplomokkal begyújtó black metálosok károgó műfajából ilyen változatos irányzatok fognak születni. Persze, nem akarom leszólni a trve black-metált, jó az, bármennyire önismétlővé lett, de a hajtásai már több izgalommal szolgálnak, a magyar Thy Catafalque-tól a lengyel Mgla-n keresztül a francia Alcestig. Meg is kapták a címkéjüket, az avant garde metáltól a post-black metálig, ami nagyon helyes, ahogy egy könyvtáros barátom is említette, fontos tudni, minek hol a helye a katalógusban. Amúgy meg nem a postások a Földre kihelyezett alienek, hanem a könyvtárosok, de csak egy megjegyzés, kihasználva a helyet…
-
Az ördög maga
Erszényes ördög (Sarcophilus harrisii) Vajon kinek jutott eszébe, hogy hivatalosan is ördögnek nevezzen egy állatot? Ráadásul nem is egy patást, hanem egy erszényest… Mindenesetre így esett, a kreacionisták meg törhetik a fejüket azon, vajon hogy engedhette fel ezt a jószágot Noé a bárkájára ezzel a névvel? Mármint, ha Noé tudott volna Ausztráliáról. Túl sokszor manapság sem találkozhatunk velük a világ ezen felén, alig pár európai állatkertben élnek erszényes ördögök, én is csak két alkalommal figyelhettem meg őket, Koppenhágában és Duisburgban. Természetesen nagy élmény volt élőben is látni őket, annyi mindent olvastam már róluk. Elég aktívak voltak mindkét esetben, nem is volt könnyű őket lencsevégre kapni. Természetesen amúgy semmi ördögi nincs…
-
Kronenbourg 1664 Blanc
Lehet-e egy francia jó sör? Hiszen ez annyira távol áll a gallszármazékok gasztronómiai kultúrájától, mintha a nagymamám tengeri herkentyűkkel várt volna vasárnapi ebédre a Kádár-korszak 1989-ig tartó első felvonásában. Pedig a Kronenbourg sörök finomak, amely rejtélyre a származási hely ad magyarázatot: Strasbourg. Amely várost nem túl békés egyetértésben cserélgettek maguk között a németek és franciák az elmúlt évezredben, bár gondolom nem a XVII. században alapított sörfőzdéért vágták miszlikbe egymást rendszeres időközönként. Innen az echte germán név, amely, ahogy az autók esetében, úgy egy sörnél is reklámértékkel bír. Szerencsére már kifutott marketingfogás volt nálunk is, hogy ihatatlan, némileg sörre emlékeztető készítményeket címkéztek fel sosem hallott német nevekkel a neves sörgyáraink. Itt…
-
Baby, az utolsó rózsaszín delfin
Amazonasi folyamidelfin (Inia geoffrensis) Életem egyik nagy zoológiai élménye volt találkozni Babyvel, Európa utolsó folyami delfinjével a Duisburgi Állatkertben. Mint hajdani rózsaszínűségét már csak nyomokban őrző, a kor sebeit hordozó elaggott vízitündér rótta a köreit az Amazonast idéző üvegfalú medencében. Társa, Apure, akivel együtt fogták be még 1975-ben Dél-Amerikában, 2006-ban pusztult el. Ő is már bőven 40 felett járt halálakor, ahogy a fotó készültekkor Baby, ami igen magas kornak számít ennél a fajnál. Az biztos, hogy a közeljövőben nem fog új folyamidelfin érkezni Európába. Ez a faj ugyanis nehezen tartható állatkerti körülmények között, és bár a múlt század hatvanas és hetvenes éveiben nagy számban fogtak be amerikai és európai állatkertek…
Ezeket is érdemes megnézni
A pápa rinocérosza
Baby face
Képzavar a köbön: hogyan lett szirénből sellő, majd tehén?
-
Opeth: In Cauda Venenum
In cauda venenum – a latin szólás szó szerint annyit jelent – a skorpióra utalva -, hogy „farkában van a méreg”. Vagyis, a történet végén fog minket a végzetes meglepetés érni, akármennyire kiismerhetőnek és barátságosnak is indul az. A metál zene egyik legnagyobb metamorfózisát prezentálta hajdan az Opeth, ahogy a hörgős death metált tökélyre vivő banda szépen áttért egy tiszta ének alapú, első hallásra kevésbé karcos progresszív rockos stílusra. Az e fajta stílusváltásokat nagyon nem szokta jutalmazni a hívő közönség, sima árulásnak, prostitúciónak bélyegezve azt. Megvallom, az Opeth halálmetálja, a maga komplexitásával és váltásaival nekem is a kedvenceim közé tartozik a műfajban, de valahogy rohadtul nem tudok arra egy rossz…
