-
Ájtatos manó
Imádkozó sáska (Mantis religiosa) Az egyik kedvenc állatnevem az ájtatos manó, hatalmas gratulációm a kitalálójának. A manó nagyon illik erre a sáskára, nem csak kinézete miatt, hanem vérszomjas, hímfaló hírének is köszönhetően. És emellett olyan szépen alliterál a két szó! Amúgy nem olyan félelmetes rovar, és romantikagyilkosnak tűnő viselkedése sem kirívó, csak maximalizálja a rovarok között nem olyan népszerű apai ráfordítást azzal, hogy a lehető legnagyobb kincset ajánlja fel: életét és húsát. Ez pusztán a szaporodási sikerről szól, csak matematika, semmi érzelem… Oszd meg, ha tetszett!
Ezeket is érdemes megnézni
Száguldás
Minden kezdet nehéz, de ha túl nagy békát nyelünk, a vége se lesz happy end
Kölyök és még kölyökebb
-
Medve, ha játszik
Barna medve (Ursus arctos) Feltűnően sok a medvefotós írásom, de ez egyáltalán nem véletlen. Biztos van valami archetípusos ebben, ahogy sokan másokban él hasonló szimpátia egy olyan állat iránt, amely pedig akárhogy is, mégiscsak egy csúcsragadozó, és időnként csak lecsapott egy-egy túl sokat ugrándozó, bőrökbe öltözött csupasz majmot. De másfajta… A nagymacskák például gyilkos gépezetek, ha beindulnak, kíméletlenül becserkésznek minket. A medve inkább olyan lehetett eleink számára, mint egy morcos koma vagy komaasszony, aki el van a közelünkben, időnként belekötöttünk egymásba, de alapvetően nem zavartuk egymás köreit. Ráadásul, nehéz nem emberi vonásokkal átrajzolni a karakterét, a manysik égi medvéjétől a Micimackóig szerves részei a kultúránknak. És ritka mókásak, mikor átadják…
-
Tigrisfagyi
Szibériai tigris (Panthera tigris altaica) Nyár van. Uborkaszezon. Ilyenkor törnek elő a médiaközhelyek, mint bolondgombák lótrágyán. Például nyár és meleg van. Sosem volt ilyen meleg. Vajon melegük van az állatoknak? És évente egyszer rácsodálkozunk, tényleg, nekik is melegük van! És ők is szeretik a hideget, kívül-belül, ahogy mi is kívánjuk azt a sör- és jégkrémgyártók nagy örömére. Sört ugyan nem adhatunk nekik, mert a részeg állat mibenlét csak ember esetében elfogadott kulturálisan, de fagyit lehet készíteni. A tigrisek leginkább a finom halas-véres-húsos változatokat értékelik, hosszú percekig nyalogatva őket, míg apró jégkocka sem marad belőle. Én meg mindjárt eszem a mangósat, a majomgusztusom szerint. Oszd meg, ha tetszett!
-
Fejedelmi arcél
Szibériai tigris (Panthera tigris altaica) Az emberre hajlamos a címkézésre és a rangkórságra, eme mániánk az állatokat sem kíméli. Így lett a leopárdból parázna, az oroszlánból királyi fenség, a tigris meg – eggyel alább – kegyetlen fejedelem. A puma meg igénytelen luvnya, ami kissé kilóg a nemesi sorból, bár lehet csak azért, mert nem is igazi nagymacska. Annak ellenére, hogy az ilyeneknek semmi értelme nincsen, meg kell hagyni, van valami lenyűgözően fenséges a tigris habitusában. Szépség és erő, még akkor is, mikor pusztán csak átadja magát a lombok között beszűrődő napsugaraknak. Oszd meg, ha tetszett!
-
Farkasszem
Szürke farkas (Canis lupus) Van, hogy egy fotóról igazán semmit sem kell írni, minden képi és érzelmi információ benne van, és ez csak taszítja a szövegelést. Ide tartozik ez a portré is, az állat tekintete és megjelenése nem igényel magyarázatot. Csak nézzünk vele farkasszemet! Oszd meg, ha tetszett!
-
Negyedfélmajom
Alaotra-tavi bambuszmaki (Hapalemur alaotrensis) Alig van belőle néhány, vadon is talán csak 2500. Vagy még annyi sem. Sajnos makiknál ez nem számít kivételesnek, úgy fogynak, mintha direkt irtanánk őket. Ja, és irtjuk is? Aztán elfogynak végleg. Pedig mindegyik egy alig ismert csoda. Példának okául ez a faj kifejezetten jól úszik, ami azért nem megszokott képesség egy félmajomtól, olyan táplálékon él, amelyet más főemlős nem igazán tud megemészteni, nem szólva a vegetáriánus életmód árnyoldalairól, a növényi mérgekről, amelyekkel ők jól megbirkóznak. Ezen csodák eltűnésével vagyunk és leszünk kevesebbek… de mit számít, ha az ember uralkodásra teremtetett, mi vagyunk a Föld nevű szemétdomb urai! Még… Oszd meg, ha tetszett!
-
Csigaság
Éti csiga (Helix pomatia) Nagyon sokáig nem tudtam komolyan venni a mobiltelefonos fotózást. A kis képernyőn talán még mutattak valamit a képek, de azért komolyabb felbontásban elég szánalmas volt az eredmény. Aztán csak fejlődött a technika, és előtérbe kerülhetett a telefon óriási előnye: mindig kéznél van a jó pillanatokban. A minap is egy ilyen jó pillanat ígérkezett, mikor biciklitúrán bekanyarodtam egy mellékutcába és elém tárult egy elhagyatott vasútállomás. Ez már önmagában előcsalta a telefonomat, hogy pár fotót készítsek, mikor a kompozíció szerkesztése közben majdnem tragédiát okoztam. Halálosat. Majdnem ráléptem egy előttem elrohanó csigára… de megúszta. És egyből kínálkozott a lehetőség egy jóval látványosabb kompozícióra, amely magába foglalja mind a rendkívüli…
-
Száguldás
Kétujjú lajhár (Choloepus didactylus) Kapaszkodni kell, de nagyon, hiszen anya rohan… Mert csak a fénysebesség abszolút, amitől a legedzettebb lajhár is messze jár. De ezzel a sebességgel is képesek meglepő húzásokra, mint amiről a közkedvelt állatkerti anekdota is mesél, amely szerint Veszprémben kiszaladt egy lajhár a kifutójából. A történet csak annyiban téves, hogy a Győri Állatkertben esett meg (mindig vigyázni kell az anekdotákkal), viszont valóban meglépett, igaz, túl messzire nem jutott el. Mert egy lajhár nagy bölcsességében nem szokott világgá futni. Jelen esetben sem, csak némi építkezés zavarta meg az elmélkedésre szánt órákat, és méltatlankodva indult meg a nőstény egy körútra, kicsinyével a hasán. Majd mire visszaért, mindenki végzett. Minek…
Ezeket is érdemes megnézni
A gém lecsap
A nevadai atomrobbantások teremtették a viperagyíkokat?
Az illetékest kérdeztük…
-
Szieszta
Barnafejű pókmajom (Ateles fusciceps) Vajon miről álmodhat egy pókmajom, ahogy békésen elszenderít a fák lombjai közötti áttörésben megszelídülő fotonok kellemes simogatásában? Sosem fogjuk megtudni… Lehet álmai lombkoronájában vándorol ágról ágra lendülve, talán éppen egy új gyümölcs-eldorádót felfedezve, büszkén mutatva az utat a családtagoknak, és persze a talajon őket követő, lehulló magokban bízó agutiknak. Egy olyan világban, ami már nincs, vagy, ha nyomokban még létezik is, a pusztulás füstoszlopai fojtogatják. Az élhető világ válik puszta álomképpé, lehet jobb fel sem ébredni… Oszd meg, ha tetszett!
Ezeket is érdemes megnézni
Farkas fókuszban
Barátok közt
Vért szív, repül, denevér, de nem szúnyog, mi az?
-
Geometria
Déli háromöves tatu vagy matakó (Tolypeutes matacus) Vajon a természet geometriája maga a harmónia? Akár teistaként az isteni tudatosság alakformálását, akár panteistaként a világban rejlő isteni természet megnyilvánulását látjuk a dolgok tökéletességében, egyaránt továbbsiklunk egy nem lényegtelen alapkérdésen: vajon a világ tényleg tökéletes-e? A lószart tökéletes, valóság csak törekszik a harmóniára, sosem éri azt el, innentől pedig az egész mese bukik, és máris gondolhatnánk újra saját nyomorult életünket – ha mernénk. Az anyagnak, legyen élő vagy élettelen, nem célja van, hanem pusztán csak léte. És elmúlása. A kettő között a túlélés, ami valójában alakítja a formát. Semmi szent cél, csak a jóllakás és szex miatt. A páncéllabdává gömbölyödött tatu is…
